Hány igazolatlan hiányzás után szűnik meg a tanulói jogviszony?

Az igazolatlan hiányzások komoly szankciókkal, akár pénzbírsággal, a családi pótlék megvonásával és a gyámhivatal közbelépésével járnak, a nem tanköteles korú tanulók jogviszonya pedig egy idő után törvényileg megszűnik.

  • Székács Linda

"A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál – alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál – többet mulaszt"- szerepel az EMMI rendeletben.

A rendelet szerint a tanulót, kiskorú tanuló esetén pedig a szülőt az intézménynek legalább két alkalommal írásban kell figyelmeztetnie az igazolatlan mulasztás következményeire.

Három óra igazolatlan hiányzás esetén ez osztályfőnöki figyelmeztetést és a gyermekjóléti szolgálat bevonását, huszonegy igazolatlan hiányzás után már fegyelmi eljárást von maga után. Míg azonban a tanköteles tanulók harminc óra igazolatlan hiányzást követően is folytathatják a tanulmányaikat - de a szüleiket a hatóságok 5 és 150 ezer forint közötti pénzbírságra büntetik - , a nem tanköteles korú tanulók jogviszonya ekkor törvényileg megszűnik, amiről az iskola írásban értesíti őket.

Ha egy tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzásainak száma eléri az 50 órát, értesítik az illetékes gyámhivatalt. Ebben az esetben fél évre véglegesen megvonhatják a családi pótlékot, a tanulót pedig védelembe vehetik.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.