Ezekből az iskolákból jutottak be diákok a történelem OKTV döntőjébe

Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, történelemből melyik iskolák diákjai szerepeltek a legjobban.

  • Székács Linda

2910 diák versenyzett a 2023/24-es Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen történelemből.

A döntőbe jutó diákoknak összesen három fordulón keresztül kellett megküzdeniük egymással. Az első fordulóban egy 100 pontos írásbeli feladatlapot kaptak, amit 180 perc alatt kellett megoldaniuk. A második fordulóban az írásbeli feladatlapok megoldása mellett egy pályamunkát is be kellett nyújtaniuk az előre megadott témakörök egyikéből. A döntősöknek ezt a pályamunkát kellett megvédeniük a harmadik fordulóban, továbbá a tanulók kaptak egy az adott évfolyamuknak megfelelő szintű, a kétszintű érettségi kompetenciakövetelményeire épülő gondolkodtató feladatot és kérdéseket.

A történelem OKTV döntőjébe az alábbi iskolákból jutottak be tanulók, zárójelben a diákok számával:

  • ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Szombathely (1)
  • Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola (2)
  • Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium (2)
  • Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium (2)
  • Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium (1)
  • Türr István Gimnázium és Kollégium, Pápa (1)
  • Piarista Gimnázium és Kollégium, Vác (1)
  • Lovassy László Gimnázium, Veszprém (1)
  • Szent István Gimnázium, Budapest XIV. kerület (1)
  • Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr (2)
  • Hatvani Bajza József Gimnázium (1)
  • Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégium, Eger (1)
  • VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium (1)
  • Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium (1)
  • Vetési Albert Gimnázium, Veszprém (1)
  • Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Budapest II. kerület (1)
  • Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola (1)
  • Pécsi Janus Pannonius Gimnázium (1)
  • ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (1)
  • Ciszterci Szent István Gimnázium, Székesfehérvár (1)
  • Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (1)
  • Dunaföldvári Magyar László Gimnázium (1)
  • Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, Gödöllő (1)
  • Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc (1)
  • Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium (1)
  • Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium (1)

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.