Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, történelemből melyik iskolák diákjai szerepeltek a legjobban.
2910 diák versenyzett a 2023/24-es Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen történelemből.
A döntőbe jutó diákoknak összesen három fordulón keresztül kellett megküzdeniük egymással. Az első fordulóban egy 100 pontos írásbeli feladatlapot kaptak, amit 180 perc alatt kellett megoldaniuk. A második fordulóban az írásbeli feladatlapok megoldása mellett egy pályamunkát is be kellett nyújtaniuk az előre megadott témakörök egyikéből. A döntősöknek ezt a pályamunkát kellett megvédeniük a harmadik fordulóban, továbbá a tanulók kaptak egy az adott évfolyamuknak megfelelő szintű, a kétszintű érettségi kompetenciakövetelményeire épülő gondolkodtató feladatot és kérdéseket.
A történelem OKTV döntőjébe az alábbi iskolákból jutottak be tanulók, zárójelben a diákok számával:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
