Meddig jár a családi pótlék a gyerek után?

A héten véget ér a 2023/2024-es tanév, ami sok diáknak a tanulmányai végét is jelenti a közoktatásban. Utánanéztünk, mi történik ilyen esetben a családi pótlékkal.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára vonatkozik - olvasható a Magyar Államkincstár oldalán. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

Azonban a támogatás a gyerek 16. életévének betöltése után is kérhető, egészen addig, amíg köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben folytatja a tanulmányait. Ebben az esetben annak a tanévnek az utolsó napjáig jár a családi pótlék, amelyben a gyerek a 20. életévét - sajátos nevelési igény esetén a 23. életévét - betölti.

2024-ben a családi pótlék összege a következő:

  • családi pótlék 1 gyerekre: 12.200 Ft (egyedülálló szülő esetén 13.700 Ft)
  • családi pótlék 2 gyerekre: 13.300 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14.800 Ft gyerekenként)
  • családi pótlék 3 vagy több gyerekre: 16.000 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17.000 Ft gyerekenként)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23.300 Ft (egyedülálló szülő esetén 25.900 Ft)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20.300 Ft

Egyetemisták után is jár a családi pótlék?

A felsőoktatási intézményben továbbtanuló diákok után nem jár családi pótlék. Az érettségit követően júliustól a Magyar Államkincstár már nem folyósítja a pótlékot, amivel együtt az adókedvezmény is megszűnik.

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.