Friss PISA-eredmények: ebben óriási a különbség a gimnáziumban és a szakképzésben tanuló diákok között Magyarországon

A 2022-es PISA-teszten először mérték a 15 évesek kreatív gondolkodását. Mutatjuk, hogyan szerepeltek a magyar diákok.

A 2022-ben felvett PISA-teszten először mérték a 15 évesek kreatívitását és kreatív gondolkodását, amelynek eredményét június 18-án tette közzé az OECD - szúrta ki a hvg.hu. A szervezet szerint a kreatív gondolkodás a második legfontosabb készség az analitikus gondolkodás után.

A kreativitás terén a felmérésben résztvevő 64 ország közül a legtöbb pontot Szingapúr érte el, 41 ponttal, a legkevesebbet pedig Albánia (13 pont) szerezte, Magyarország ezen a listán a kilencedik helyen áll 31 ponttal Olaszországgal és Chilével holtversenyben. Azt érdemes megjegyezni, hogy a magyar eredmény 2 ponttal kevesebb a 33 pontos OECD-átlagnál.

A felmérésből ezen kívül kiderült, hogy az országok közül Magyarországon befolyásolja leginkább a diákok kreatív gondolkodását a társadalmi és gazdasági hátterük. Nálunk a legmagasabb, 18 pont  a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű iskolák illetve a hátrányos helyzetű iskolák tanulói közötti pontszámkülönbség.

Érdemes megemlíteni, hogy szintén Magyarországon a legnagyobb a gimnáziumokba járó diákok és a szakképzésben tanulók kreatív gondolkodási képességei között a különbség, ez összesen 14 pont.

A 2022-es PISA-teszt eredményeivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.