Bevezetik a katonai alapképzést az ukrán középiskolákban és egyetemeken

Az új törvény célja, hogy "felkészítsék az ukrán állampolgárokat a nemzeti ellenállásra".

  • Tornyos Kata

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a közép- és felsőoktatási intézményekben tanulók általános katonai alapképzéséről szóló törvényt az ukrán parlament honlapján megjelent közlemény szerint – írta meg a hvg.hu.

Az Ukrajna védelme elnevezésű tantárgy programját egy végrehajtó hatóság fogja kidolgozni a védelmi minisztériummal egyeztetve. A dokumentum indoklásában a célok között szerepel „az ukrán állampolgárok felkészítése a nemzeti ellenállásra”.

A törvényt május 22-én fogadta el a kijevi törvényhozás. Akkor Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő kifejtette, hogy a sorozás előtti képzés helyett általános katonai alapképzés bevezetését javasolják, amelyet a gimnáziumi, szakközépiskolai és felsőoktatási intézményekben, valamint minden más oktatási tevékenységre engedéllyel rendelkező intézményben oktatnának.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István