A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik, a gyerekeknek így a hőségben kell végigülniük az órákat.
Idén először a megszokottnál körülbelül egy héttel később, június 21-én kezdődik a nyári szünet (tavaly már június 16-án véget ért a tanítás), annak ellenére, hogy az illetékes oktatási szervek és szakszervezetek nem támogatták a tavalyi módosítást, de a szülők sem örülnek, hiába lesz egy héttel rövidebb a vakáció.
"Klímás termek nélkül, 28 gyerek egy osztályban, résnyire nyitható ablakokkal, csak azért, mert a "családbarát" kormány még a fűtésen is spórolt, inkább meghosszabbították a téli szünetet, a középiskolákban meg ülhettek a gyerekek 18 fokos tantermekben..."
– írta egy szülő az egyik Facebook-csoportban.
"Osztályozó értekezletet nem engedélyeztek 21-e előtt. Pontosan azért, hogy a tanév utolsó napjait is tanítással töltsék, hisz bizonyítványt nem lehet úgy 21-ére írni. Nem azért nyúlik bele jobban a nyárba a tanév, hogy a melegtől lassan hőgutát kapó gyereket kiengedjük az udvarra, esetleg mindenféle tanításmentes programmal életet leheljünk belé. Ha nem sikerült volna eléggé megkínozni eddig, akkor most itt az ideje - jön a kánikula"
– jegyezte meg egy másik kommentelő.
Az aggodalmuk nem alaptalan, ugyanis a héten már harminc fok fölött lesz a hőmérséklet:
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tavaly nyáron azt írta, hogy szerintük az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. "A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Rekkenő hőségben tanítási napokat szervezni köztudottan nem hatékony. Ezeket a tanítási napokat már csak azért sem lehet teljesértékűnek tekinteni, mivel a beiratkozás a középiskolába 2024. június 26. és június 28. között lesz, éppen ezért az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-ig le kell bonyolítani" – fogalmaztak.
A Civil Közoktatási Platform véleménye szerint pedig a tanítási év és a téli szünet meghosszabbítását pedagógiai okok nem támasztják alá, "egyszerűen csak a fűtési költségeken" szeretne spórolni a kormány az évközi - főként a téli szünet - meghosszabbításával.
Arra pedig, hogy a szakszervezetek kritikái szerint a júniusi melegben a diákok már nem tudnak koncentrálni, a kormány úgy reagált tavaly augusztusban, hogy a Magyarországéhoz hasonló klímájú Szlovákiában is tovább tart a tanév, az iskolaépületek energetikai fejlesztése pedig folyamatos.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
