Meddig kell még a nyári szünet előtt iskolába járni? Elmondjuk

Idén a szokásoshoz képest a nyári szünet az iskolákban később kezdődik.

A 2023/2024-es tanévben a hosszabb tavaszi és téli szünet miatt a vártnál később kezdődik a vakáció.

A tanév rendje szerint az utolsó tanítás nap június 21.(péntek) lesz, a nyári szünet egészen augusztus 31-ig (péntek) tart.

Az új 2024/2025-ös tanév pedig szeptember 2-án (hétfőn) kezdődik.

Hiába rövidebb idén a nyári szünet, a kisebb gyerekek felügyeletét még így sem könnyű megoldania a családoknak. Arról nem is beszélve, hogy tavalyhoz képest a táborok árai átlagosan 10-15 százalékkal emelkedtek. 2024-ben egy egyhetes napközis tábor ára 50 ezer forint környékén kezdődik, az ottalvós táboroké pedig nagyjából 75 ezer forint körül mozog.

 

A táborokkal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.