Holott a kormánytól tavaly decemberben 1800 millió forintot kaptak az adósságok rendezésére.
60-ból 26 tankerületi központnak mintegy 1880 millió forintnyi lejárt tartozásállománya volt januárban - írta meg a Népszava a Magyar Államkincstár kimutatása alapján.
Ahogy arról januárban már beszámoltunk, tavaly novemberre 1 milliárd 827 millió forintra nőtt a tankerületi központok összes lejárt adóssága, ami a Klebelsberg Központ szerint lejárt rezsiszámlákból származott. Az adósságok rendezésére az állam decemberben 1800 millió forintot biztosított, a Magyar Államkincstár kimutatása szerint ugyanakkor januárra ismét több milliós - bizonyos esetekben százmilliós - adósságokat halmoztak fel a tankerületek.
A legnagyobb összegű tartozással, összesen 340 millió forinttal a Belső-Pesti Tankerületi Központ rendelkezett, aminek a gazdasági vezetőjét egyébként a napokban vesztegetés, vesztegetés elfogadása és verseny korlátozásának gyanúja miatt őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatását.
A második helyre 193 millió forintos tartozással a Mátészalkai Tankerületi Központ került, 177 millió forintos tartozást pedig a Váci Tankerületi Központ halmozott fel januárig.
A Népszava szerint februárra mérséklődött a helyzet és a tankerületek adóssága 1599 millió forintra csökkent, amit 20 tankerület halmozott fel. A dunakeszi, a kelet-pesti, a miskolci, a szegedi, a tatabányai tankerületben sikerült rendezni az adósságokat, ezeknek februárban már nem volt tartozásuk, míg a Mátészalkai Tankerületi Központban 81 millió forintra, a Váci Tankerületi Központban 97 millió forintra csökkentették annak összegét.
Egyes tankerületeknek ugyanakkor egy hónap alatt nőtt az adóssága;
a Belső-Pesti Tankerületi Központnak pedig továbbra is 336 millió forintnyi tartozása volt, továbbra is a legtöbb az ország 60 tankerülete közül.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
