Az önkormányzat célja, hogy minden arra alkalmas, képesítés nélküli közmunkást beiskolázzanak.
Szeptembertől péntek délutánonként 3-3 órát tanulnak, három év múlva pedig ingyenesen szerezhet érettségi bizonyítványt az a 30 jelentkező, akik korábban valamilyen oknál fogva végzettség nélkül fejezték be a középiskolát, vagy csak nyolc általánosuk van - számolt be róla az RTL Híradó.
Ahogy arról korábban már az Eduline-on is beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2023-ban 11,6 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, vagyis azoké a 18−24 éveseké a teljes korcsoporton belül, akiknek nincsen érettségije vagy szakiskolai végzettsége, és nem is vesznek részt semmilyen oktatásban.
Bár ez az arány a korábbi évekhez képest némileg csökkent, Nahalka István oktatáskutató szerint ma a 16 évesek - vagyis az iskolaköteles korúak - csupán 90 százaléka jár iskolába. A maradék 10 százalék a 16. életévének betöltésével, miután már nem tanköteles elhagyja az iskolát, de vannak olyan diákok is, akik már korábban lemorzsolódnak. Ők az esetek többségében alkalmi munkákból élnek, ha pedig esetleg állandó munkahelyet találnak, képzettség hiányában ők azok, akiktől azonnal megválnak, ha jobbat találnak a helyükre.
Részben ez ellen lép fel Kübekháza, egy 1500 fős zsákfalu Szeged környékén, aminek a polgármestere, Molnár Róbert állt elő a helyi levelező oktatás ötletével.
"A feladatomnak azt tartottam idáig is, hogy minél inkább segítsük az embereket, hogy egy jobb életminőséget érjenek el. A közfoglalkoztatott munkatársaink közül mindenkit be fogunk iskolázni, aki erre alkalmas, és vannak a faluban olyanok is, akik már jelentkeztek" - mondta a polgármester az RTL Híradónak.
Az oktatás a helyi katolikus fenntartású általános iskola épületében valósul majd meg, annak költségeit - beleértve az érettségik vizsgadíját is - az önkormányzat finanszírozza, ami egyébként a kiskunfélegyházi gimnáziummal állapodott meg az oktatásról
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
