Az önkormányzat célja, hogy minden arra alkalmas, képesítés nélküli közmunkást beiskolázzanak.
Szeptembertől péntek délutánonként 3-3 órát tanulnak, három év múlva pedig ingyenesen szerezhet érettségi bizonyítványt az a 30 jelentkező, akik korábban valamilyen oknál fogva végzettség nélkül fejezték be a középiskolát, vagy csak nyolc általánosuk van - számolt be róla az RTL Híradó.
Ahogy arról korábban már az Eduline-on is beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2023-ban 11,6 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, vagyis azoké a 18−24 éveseké a teljes korcsoporton belül, akiknek nincsen érettségije vagy szakiskolai végzettsége, és nem is vesznek részt semmilyen oktatásban.
Bár ez az arány a korábbi évekhez képest némileg csökkent, Nahalka István oktatáskutató szerint ma a 16 évesek - vagyis az iskolaköteles korúak - csupán 90 százaléka jár iskolába. A maradék 10 százalék a 16. életévének betöltésével, miután már nem tanköteles elhagyja az iskolát, de vannak olyan diákok is, akik már korábban lemorzsolódnak. Ők az esetek többségében alkalmi munkákból élnek, ha pedig esetleg állandó munkahelyet találnak, képzettség hiányában ők azok, akiktől azonnal megválnak, ha jobbat találnak a helyükre.
Részben ez ellen lép fel Kübekháza, egy 1500 fős zsákfalu Szeged környékén, aminek a polgármestere, Molnár Róbert állt elő a helyi levelező oktatás ötletével.
"A feladatomnak azt tartottam idáig is, hogy minél inkább segítsük az embereket, hogy egy jobb életminőséget érjenek el. A közfoglalkoztatott munkatársaink közül mindenkit be fogunk iskolázni, aki erre alkalmas, és vannak a faluban olyanok is, akik már jelentkeztek" - mondta a polgármester az RTL Híradónak.
Az oktatás a helyi katolikus fenntartású általános iskola épületében valósul majd meg, annak költségeit - beleértve az érettségik vizsgadíját is - az önkormányzat finanszírozza, ami egyébként a kiskunfélegyházi gimnáziummal állapodott meg az oktatásról
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
