Az önkormányzat célja, hogy minden arra alkalmas, képesítés nélküli közmunkást beiskolázzanak.
Szeptembertől péntek délutánonként 3-3 órát tanulnak, három év múlva pedig ingyenesen szerezhet érettségi bizonyítványt az a 30 jelentkező, akik korábban valamilyen oknál fogva végzettség nélkül fejezték be a középiskolát, vagy csak nyolc általánosuk van - számolt be róla az RTL Híradó.
Ahogy arról korábban már az Eduline-on is beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2023-ban 11,6 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, vagyis azoké a 18−24 éveseké a teljes korcsoporton belül, akiknek nincsen érettségije vagy szakiskolai végzettsége, és nem is vesznek részt semmilyen oktatásban.
Bár ez az arány a korábbi évekhez képest némileg csökkent, Nahalka István oktatáskutató szerint ma a 16 évesek - vagyis az iskolaköteles korúak - csupán 90 százaléka jár iskolába. A maradék 10 százalék a 16. életévének betöltésével, miután már nem tanköteles elhagyja az iskolát, de vannak olyan diákok is, akik már korábban lemorzsolódnak. Ők az esetek többségében alkalmi munkákból élnek, ha pedig esetleg állandó munkahelyet találnak, képzettség hiányában ők azok, akiktől azonnal megválnak, ha jobbat találnak a helyükre.
Részben ez ellen lép fel Kübekháza, egy 1500 fős zsákfalu Szeged környékén, aminek a polgármestere, Molnár Róbert állt elő a helyi levelező oktatás ötletével.
"A feladatomnak azt tartottam idáig is, hogy minél inkább segítsük az embereket, hogy egy jobb életminőséget érjenek el. A közfoglalkoztatott munkatársaink közül mindenkit be fogunk iskolázni, aki erre alkalmas, és vannak a faluban olyanok is, akik már jelentkeztek" - mondta a polgármester az RTL Híradónak.
Az oktatás a helyi katolikus fenntartású általános iskola épületében valósul majd meg, annak költségeit - beleértve az érettségik vizsgadíját is - az önkormányzat finanszírozza, ami egyébként a kiskunfélegyházi gimnáziummal állapodott meg az oktatásról
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
