Bár egy héttel ezelőtt levették, most ismét napirendre tűzték a pedagógusok új tanfolyamairól szóló törvényjavaslatot.
A pedagógusok számára kötelező hétévenkénti továbbképzésen felül újabb tanfolyamok elvégzését rendelheti el Pintér Sándor belügyminiszter, amiben a kurzusok tartalmát, a résztvevők körét és a teljesítés feltételeit is a tárcavezető szabhatná meg – számolt be a Népszava az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának kedd délután közzétett módosító javaslatáról.
Ahogyan arról korábban mi is írtunk, március 28-án az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának napirendjére egy olyan törvényjavaslat tervezete került, amely szerint a pedagógus számára a miniszter rendeletben - a pedagógus-továbbképzésen kívül - további képzés teljesítését rendelheti el.
Ezt végül Kósa Lajos, a bizottság elnöke információhiányra hivatkozva levette a napirendről. Azonban az április 2-ai ülésen újra előkerült a javaslat, a bizottság pedig további kiegészítéseket is javasolt hozzá.
Ennek ellenére továbbra sem tudni, hogy pontosan milyen célt szolgálnának a rendeletileg előírt képzések.
A módosításjavaslat indoklásában annyi szerepel, hogy a jelenlegi rendszeren felül, és a pedagógus továbbképzésen kívül hoznának létre egy új képzési formát. A további részleteket pedig miniszteri rendeletben határoznák meg.
A lap ezzel kapcsolatban megkereste a Belügyminisztériumot, ahol közölték: a törvénymódosítás tervezete egy „elvi felhatalmazó” rendelkezést tartalmaz, amely a miniszternek lehetőséget biztosít arra, hogy „indokolt esetben” rendelet kibocsátásával rendeljen el képzést a pedagógusoknak.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
