Nemcsak az állami, hanem az egyetemi, egyházi szakképző intézmények oktatói is számíthatnak béremelésre.
A köznevelésben tanító pedagógusokkal ellentétben a szakképzésben dolgozó oktatóknál már az elmúlt évi teljesítményüktől is függ, hogy milyen arányban részesülhetnek a januártól megígért, átlagosan 32,2 százalékos béremelésből – derült ki a szakképzésért is felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) Népszava kérdéseire küldött válaszából.
A köznevelésben dolgozó pedagógusok esetében már egy kormányrendelet is rögzíti az átlag 32,2 százalékos béremelést, valamint egy koncepcióban meghatározták azokat a minimumösszegeket, amelyeket a különböző besorolású pedagógusoknak meg kell kapniuk, a szakképzésben oktatóknál azonban nem történt ilyen. A KIM válaszából kiderült, hogy nem is lesz ilyen, ugyanis "a közneveléstől eltérően a szakképzés oktatóit a Munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatják, a béremelés végrehajtásához nincs szükség kormányrendeletre."
Közölték azt is, hogy a béremelés végrehajtásának egyik kiindulópontja a szakképzésben tavaly lezajlott oktatói teljesítményértékelés lesz. Hozzátették: nemcsak az állami, hanem az egyetemi, egyházi szakképző intézmények oktatói is számíthatnak béremelésre.
A Pedagógusok Szakszervezetének szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor azt mondta a lapnak, hogy a tavalyi értékelésnek vannak aggasztó tapasztalatai. Tudomása szerint előfordult, hogy a szakképzési centrum visszadobta az eredményeket, amikor egy-egy oktató szerintük túl magas pontszámokat ért el. Állítása szerint volt olyan is, hogy valaki több, más kevesebb pontot szerzett, mégis ugyanakkora (5 százalék körüli) béremelést kaptak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
