Az eddigi információk szerint a tankerületi központok mellett az intézményvezetőknek is joguk lenne beleszólni, hogy milyen arányban részesüljenek a pedagógusok a megígért 32,2 százalékos fizetésemelésből. Ebből lehet, hogy végül mégis kimaradnak.
Mégsem biztos, hogy lesz érdemi beleszólásuk az iskolaigazgatóknak az általuk vezetett intézményekben dolgozó pedagógusok béremelésének arányáról – értesült a hírről a Népszava.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás nemrég arról számolt be a Belügyminisztériumban lezajlott sztrájkbizottsági egyeztetést követően, hogy a tankerületi központok mellett az intézményvezetőknek is lesz szerepük a bérek pontos megállapításában. Ez azonban már nem tűnik olyan biztosnak, miután egy fővárosi iskolaigazgató felkereste a Népszavát és kiderült, hogy bár a tankerületi központ nemrég egyeztetésre hívta az intézményvezetőket, a megbeszélés végül elmaradt.
Ezt követően arról tájékoztatták őket, hogy
a tanárok új munkaszerződéseit központilag dolgozzák ki, az igazgatóknak pedig mindössze annyi lesz a feladatuk, hogy a tankerületi központban átvegyék a kész dokumentumokat és továbbítsák azokat a pedagógusoknak.
Mindennek január 22-éig kell megtörténnie.
További információkért a lap felkereste a Klebelsberg Központot, ahol csak annyit közöltek: „tudomásuk szerint az új életpályamodell-törvényhez kapcsolódó részletszabályok kidolgozása egyelőre folyamatban van.”
Az általuk említett részletszabályokra azért lenne szükség, mert a 32,2 százalékos emelés nem az egyes pedagógusok bérére, hanem a fenntartók számára rendelkezésre álló bértömegre vonatkozik. Következésképpen fennáll annak a veszélye, hogy az ígért béremelést a tanárok között nem egyenlő arányban fogják kiosztani.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
