Az eddigi információk szerint a tankerületi központok mellett az intézményvezetőknek is joguk lenne beleszólni, hogy milyen arányban részesüljenek a pedagógusok a megígért 32,2 százalékos fizetésemelésből. Ebből lehet, hogy végül mégis kimaradnak.
Mégsem biztos, hogy lesz érdemi beleszólásuk az iskolaigazgatóknak az általuk vezetett intézményekben dolgozó pedagógusok béremelésének arányáról – értesült a hírről a Népszava.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás nemrég arról számolt be a Belügyminisztériumban lezajlott sztrájkbizottsági egyeztetést követően, hogy a tankerületi központok mellett az intézményvezetőknek is lesz szerepük a bérek pontos megállapításában. Ez azonban már nem tűnik olyan biztosnak, miután egy fővárosi iskolaigazgató felkereste a Népszavát és kiderült, hogy bár a tankerületi központ nemrég egyeztetésre hívta az intézményvezetőket, a megbeszélés végül elmaradt.
Ezt követően arról tájékoztatták őket, hogy
a tanárok új munkaszerződéseit központilag dolgozzák ki, az igazgatóknak pedig mindössze annyi lesz a feladatuk, hogy a tankerületi központban átvegyék a kész dokumentumokat és továbbítsák azokat a pedagógusoknak.
Mindennek január 22-éig kell megtörténnie.
További információkért a lap felkereste a Klebelsberg Központot, ahol csak annyit közöltek: „tudomásuk szerint az új életpályamodell-törvényhez kapcsolódó részletszabályok kidolgozása egyelőre folyamatban van.”
Az általuk említett részletszabályokra azért lenne szükség, mert a 32,2 százalékos emelés nem az egyes pedagógusok bérére, hanem a fenntartók számára rendelkezésre álló bértömegre vonatkozik. Következésképpen fennáll annak a veszélye, hogy az ígért béremelést a tanárok között nem egyenlő arányban fogják kiosztani.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
