A részletekről azonban még mindig semmit sem lehet tudni.
"Az ősszel induló tanévtől ingyenessé válhat a jogosítványszerzéshez szükséges képzés a középiskolákban és a szakképző intézményekben tanuló diákok számára. A részletszabályok kidolgozása folyamatban van” - válaszolta az RTL kérdésére az Igazságügyi Minisztérium.
A kormány 2023 augusztusában jelentette be, hogy a 2024/25-ös tanévtől ingyenessé tennék a B kategóriás jogosítvány szerzését a gimnáziumban és szakiskolában tanuló diákok számára. Bár részleteket azóta sem közöltek a törvényjavaslatról, most a televízió kérdésére ismét megerősítették: valóban úgy tervezik, hogy ősztől ingyenessé teszik a jogsit, ami körülbelül 300 ezer diáknak kedvezhet majd, hiszen a jogosítványszerzés költségei akár a félmillió forintot is elérhetik vagy meghaladhatják.
Köves Szilárd vezetéstechnikai oktató szerint bár mindez nagyon jól hangzik, az ingyenes jogosítványszerzés bevételkiesést jelent az autósiskolák számára, mivel a belengetett tervezet miatt sokan kivárnak. Vidéken vannak olyan iskolák, ahová például januárban nem jelentkezett senki.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
