Egy budapesti intézmény sem került be a top 10-be 2024-ben. Mutatjuk a legjobb technikumok listáját.
2024-ben is tarolnak a vidéki intézmények a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és Oktatási Hivatal adatai alapján készített rangsorban, amely összeállítása során az alábbi mutatók segítségével pontozták a technikumokat:
Összességében a technikumi rangsorban javult az intézmények átlagos teljesítménye az előző évhez képest. Többek között jobb lett a bejövő tanulók bemenetei kompetenciamérési átlaga, illetve a végzősök érettségije, ezzel párhuzamusan pedig csökkent a bukások aránya.
Ennek tükrében a legjobb 10 technikum 2024-ben:
A teljes listát itt tudjátok megnézni.
Milyen középiskola a technikum?
A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint technikumoknak hívják azokat a középiskolákat, ahol a diákok nemcsak az érettségire készülnek, de valamilyen szakmát is tanulnak, a tanulmányaik végén pedig szakmai vizsgát tesznek, mindezt 5 év alatt.
A technikumban a diákok a közismereti tárgyak mellett az első két évben általános szakmai ismereteket is tanulnak. Csak ezt követően kell eldönteniük, hogy az adott technikum képzései közül pontosan melyik szakma érdekli őket, és a további három évben milyen ismereteket szeretnének elsajátítani. Mivel az ide járó diákok szakmát is tanulnak, a közismereti tantárgyak száma és óraszáma eltérhet a gimnáziumban tanuló diákokétól. Nem kötelező például második nyelvet tanulni és nincsenek művészeti foglalkozások, ellenben a kötelező érettségi tárgyak - magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem - óraszáma és tananyaga ugyanaz, mint a gimnáziumban.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
