A Fidesz szavazóinak 58 százaléka pozitívan értékeli, hogy a kormány nagyobb teret enged a felekezeteknek az oktatás terén.
Az egyházak az elmúlt évtizedben nagyon sok iskolát átvettek az államtól, a kormány egyre nagyobb teret enged a felekezeteknek az oktatás terén. Ennek a folyamatnak a megítélése megosztja az embereket a Publicus kutatása szerint: 34 százalék inkább helyesnek tartja, hogy az iskolák átvétele miatt egyre több gyerek tanul egyházi fenntartású intézményben, 28 százalék inkább helyteleníti, 29 százalék szerint pedig nincs jelentősége ennek a dolognak – derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felméréséből.
A Fidesz szavazóinak több mint fele pozitívan értékeli, hogy a kormány nagyobb teret enged a felekezeteknek az oktatás terén, míg ez az arány az ellenzékiek körében 19 százalék. A válaszadók 61 százaléka szerint ezekben az egyházak által fenntartott iskolákban nagy hangsúlyt fektetnek a vallásos nevelésre, 24 százalék szerint viszont alig különböznek az állami iskoláktól.
Ugyanakkor a megkérdezettek 76 százaléka helyteleníti, hogy az egyházi fenntartású iskolák több adófizetői pénzből gazdálkodhatnak, mint az államiak. A kormánypártok szavazói viszont már megengedőbbek: 50 százalékuk nem ért egyet a források ilyen módon való elosztásával, 30 százaléknyi helyeslővel szemben, az ellenzéki szavazóknak pedig 94 százaléka negatívan ítéli meg ezt a finanszírozási gyakorlatot.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
