Márki-Zay Péter szerint nem szabad eltűrni, hogy az egyház önkormányzati ingatlanokat szerezzen meg a várostól.
Egy tavaly év végi törvénymódosítás miatt az önkormányzatoknak ingyen át kell adniuk azoknak az egyházak által oktatásra használt intézményeknek a tulajdonjogát, ahol a felekezetek ezt igénylik. A törvény nem hagy mozgásteret a településeknek, így lényegében az ingyenes vagyonátadás egyetlen alternatívája, ha megállapodnak az adott felekezettel, hogy végül elégedjenek meg például egy vagyonkezelői joggal.
Az ellenzéki vezetésű Hódmezővásárhelyen is ezt szerették volna elérni, de a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség ragaszkodik a tulajdonjog megszerzéséhez. A város viszont nem adná át azt, úgy látják, a vonatkozó jogszabály az Alaptörvénnyel és az EU Alapjogi Chartájának elveivel is ütközik. Az egyházközség ezért bírósághoz fordult a két érintett iskola ügyében. Az önkormányzat ezután zárat cserélt az egyik érintett, Petőfi utca 6. szám alatti épület négy helyiségében
A zárcsere után a református egyház mint iskolafenntartó birtokvédelmi eljárást kezdeményezett. Ezt a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal rábízta Mórahalom jegyzőjére, aki szerint a korábbi megállapodásban nem szereplő termek az egyházi iskolát illetik meg – olvasható a Telexen. A város azonban nem adta vissza a helyiségeket, ezért a hatóság rendőri kísérettel cseréltetett zárakat, ezzel hivatalosan átadta az iskolának azokat a termeket, amiket a város nem akart. Ezt a határozatot nem fogadta el az önkormányzat, és megtette ellene a jogi lépéseket. A bíróság még nem döntött az ügyben.
Márki-Zay Péter szerint nem szabad eltűrni, hogy az egyház önkormányzati ingatlanokat szerezzen meg a várostól összesen mintegy 1 milliárd forint értékben, ezt főként a két nagyméretű iskolaépület elméleti ára adja ki. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa szeptember elején egy nyilatkozatban közölte, hogy támogatja a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközséget az iskolája „zavartalan működéséért folytatott jogos küzdelmében”.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
