Márki-Zay Péter szerint nem szabad eltűrni, hogy az egyház önkormányzati ingatlanokat szerezzen meg a várostól.
Egy tavaly év végi törvénymódosítás miatt az önkormányzatoknak ingyen át kell adniuk azoknak az egyházak által oktatásra használt intézményeknek a tulajdonjogát, ahol a felekezetek ezt igénylik. A törvény nem hagy mozgásteret a településeknek, így lényegében az ingyenes vagyonátadás egyetlen alternatívája, ha megállapodnak az adott felekezettel, hogy végül elégedjenek meg például egy vagyonkezelői joggal.
Az ellenzéki vezetésű Hódmezővásárhelyen is ezt szerették volna elérni, de a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség ragaszkodik a tulajdonjog megszerzéséhez. A város viszont nem adná át azt, úgy látják, a vonatkozó jogszabály az Alaptörvénnyel és az EU Alapjogi Chartájának elveivel is ütközik. Az egyházközség ezért bírósághoz fordult a két érintett iskola ügyében. Az önkormányzat ezután zárat cserélt az egyik érintett, Petőfi utca 6. szám alatti épület négy helyiségében
A zárcsere után a református egyház mint iskolafenntartó birtokvédelmi eljárást kezdeményezett. Ezt a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal rábízta Mórahalom jegyzőjére, aki szerint a korábbi megállapodásban nem szereplő termek az egyházi iskolát illetik meg – olvasható a Telexen. A város azonban nem adta vissza a helyiségeket, ezért a hatóság rendőri kísérettel cseréltetett zárakat, ezzel hivatalosan átadta az iskolának azokat a termeket, amiket a város nem akart. Ezt a határozatot nem fogadta el az önkormányzat, és megtette ellene a jogi lépéseket. A bíróság még nem döntött az ügyben.
Márki-Zay Péter szerint nem szabad eltűrni, hogy az egyház önkormányzati ingatlanokat szerezzen meg a várostól összesen mintegy 1 milliárd forint értékben, ezt főként a két nagyméretű iskolaépület elméleti ára adja ki. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa szeptember elején egy nyilatkozatban közölte, hogy támogatja a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközséget az iskolája „zavartalan működéséért folytatott jogos küzdelmében”.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
