Míg átlagosan az összes állami kiadás 10 százalékát költik oktatásra, Magyarországon ez csupán 6 százalék.
Az OECD szeptemberben közzétett jelentésében, ami 38 fejlett ország oktatási helyzetét mutatta be, Magyarország utolsó helyen áll a kezdő tanári fizetések és az oktatásra fordított kiadások terén – írja a Népszava.
Az OECD országaiban általában a kötelező alap- és középfokú oktatás nagy részét állami forrásokból finanszírozzák. A magántőke leginkább az óvodai és a felsőoktatási szinteken van jelen, túlnyomórészt tandíj formájában. Ez viszont mindenhol aggodalomra ad okot az oktatáshoz való hozzáférés egyenlőségével kapcsolatban – állapítja meg a jelentés.
Magyarországon a teljes oktatásban a magánforrások aránya 2020-ban több mint 17 százalék volt, ami ugyan az OECD átlagtól nem tér el, azonban az uniós országok átlagánál (10 százalék) jóval nagyobb.
És ez nem annak köszönhető, hogy hirtelen hatékonyan kezdték becsatornázni a magánforrásokat az oktatásba, hanem az állam látványos kivonulását mutatja, ami súlyos következményekkel jár
- mondja Lannert Judit oktatáskutató.
A magántőke-arány növekedésének egyik fő oka, hogy az egyházak egyre nagyobb teret nyernek az oktatásban. Emellett az alapítványi- és magániskolák száma is növekszik.
Radikálisan növekszik az egyházi oktatási intézményekbe járó gyerekek száma: a közoktatásban összességében a tanulók körülbelül 15 százaléka, de a gimnazisták között már minden negyedik valamilyen felekezet által fenntartott intézménybe jár
- mondja Polónyi István oktatáskutató, kiemelve: az egyházi intézmények jóval több állami forrásból gazdálkodhatnak, mint a többi iskola.
A magyar elit jellemzően alapítványi iskolába járatja a gyerekeit, a felső középosztály pedig az egyházi iskolákba. Az alsó rétegeknek, akik nem tudnak erre pénzt szánni, marad az állami iskola. Gyakorlatilag teljesen szegmentálódott a magyar közoktatás.
„Ez a folyamat a társadalom törzsiesedéséhez vezet. Jelenleg az alapján, hogy milyen iskolába jár, elég nagy pontossággal le tudjuk írni egy gyerek és a családja társadalmi- anyagi helyzetét” – állapítja meg Lannert Judit.
Az alacsony színvonalú állami közoktatással szemben kialakult egy valamivel jobb egyházi oktatás, és ez hosszú távon újratermeli a társadalmi különbségeket – teszi hozzá Polónyi. Nyilvánvalónak tekinti, hogy az állami közoktatás alacsony színvonala miatt választják egyre többen ezt az intézményi formát.
Lannert Judit egy KritikAI gondolkodás feliratú pólóban, és egy Luther Márton-idézettel („Itt állok, másként nem tehetek”) lépett színpadra. Ahogy fogalmazott: "Szeretnék a magyar állam nevében bocsánatot kérni azoktól, akiket meghurcolt az előző rendszer, elsősorban azoktól a pedagógusoktól, akik kénytelenek voltak elhagyni a pályát."
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
A kerettantervek és az óraszámok felülvizsgálata, a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentése és az életközelibb oktatás is szóba került a dabasi találkozón.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bruttó 373 200 forint az egyetemi tanársegédek és adjunktusok alapilletménye a Zeneakadémián, amit novemberig 15 százalékos illetmény egészít ki.
Miután a zalaegerszegi Deák Ferenc Technikum egyik igazgatóhelyettese egy kommentben „véresszájú komcsinak” nevezte egy helyi egyesület elnökét, nyílt levélben és panaszban is kifogásolták a kijelentését. A pedagógust előbb írásban figyelmeztették, majd visszavonták igazgatóhelyettesi megbízását.
Kevés a fiatal, miközben a tanári kar jelentős része egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz. A frissen megjelent OECD-jelentés számai alapján továbbra sem látszik fordulat a magyar pedagógusok korösszetételében.
