A gyerekeket magasan képzett pedagógusok várják és az egyetemi hallgatók is itt töltik a diplomaszerzéshez szükséges gyakorlatukat.
"Specialitásunk, hogy a csoportok óvónői mellett az év nagy részében főiskolai hallgatók is állandó vendégek nálunk, akik a főiskolai oktatók felügyelete alatt az elméletben megtanultak gyakorlati megvalósítását óvodásaink között próbálják ki" - szerepel az ELTE Gyakorló Óvodájának bemutatkozásában.
Az egyetemi gyakorlóintézményekben a Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége szerint az országos átlag fölött dolgoznak magasan képzett pedagógusok, mindemellett pedig a pedagógusképző egyetemek hallgatói - természetesen felügyelet mellett - ezekben az intézményekben végzik a diplomaszerzéshez szükséges gyakorlataikat, így az egyre súlyosbodó pedagógushiány egyelőre kevésbé érinti ezeket az óvodákat, általános iskolákat és középiskolákat.
Mit jelent ez a gyerekekre nézve?
Felmerülhet a kérdés, hogy a gyakorlatukat töltő hallgatók folyamatos változása esetleg nem-e érinti negatívan a gyakorló óvodákba járó kisgyerekeket, akik hamar ragaszkodni, kötődni kezdenek. Ezzel kapcsolatban a gyakorló intézmény honlapján azt írják, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint a gyerekek csak annyit érzékelnek, hogy a nap jelentős részében eggyel több felnőtt játszópartnerük vagy segítőjük van.
"Természetesen a gyerekek saját óvónénijükhöz kötődnek a leginkább, de hamar megszokják a vendégeket is, akik fiatalos lelkesedéssel, nagy szeretettel, játékosan igyekszenek elsajátítani a szakma fortélyait óvodapedagógusaink és az egyetemi oktatók segítségével" - teszik hozzá.
A felsőoktatási intézmények által működtetett hazai gyakorló óvodák listáját itt láthatjátok:
A jelentkezésekkel kapcsolatban a pontos információk érdekében érdemes felkeresnetek a szimpatikus óvodák saját honlapjait.
A gyakorló általános iskolák listáját ide kattintva nézhetitek meg, a gyakorló középiskolákról pedig az alábbi cikkünkben tájékozódhattok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
