A tankerületek nem tudnak egyértelmű jogi érvet felhozni arra, hogy miért nem a jogszabályban leírt jogosító idővel számolnak a státusztörvény miatt felmondott tanárok végkielégítésénél.
Ahogy arról már mi is beszámoltunk, rengeteg olyan megkeresés érkezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ), miszerint a pályaelhagyó tanároknak járó két- vagy háromhavi végkielégítés helyett a tankerületek csak egyhavi összeget akarnak kifizetni. Közben pedig a tankerületek sorra bukják el a ki nem fizetett túlórák miatt indított pereket - írta meg a Szabad Európa.
A PDSZ által megbízott ügyvéd, dr. Nyitrai Károly a lapnak adott interjújában azt mondta, hogy ez a probléma mintegy ezer távozó pedagógust is érinthet, aminek a költségvetési vonzata minimum félmilliárd forint lehet.
A pedagógusok a korábbi szabályok szerint akár nyolchavi végkielégítésre is jogosultak lennének, ha legalább húsz éve egy munkáltatónál dolgoznak, most viszont csak egy-, két-, legfeljebb háromhavi végkielégítést kaphatnak, attól függően, mennyi jogosító idővel rendelkeznek
- magyarázta a PDSZ által megbízott ügyvéd.
Így jelenleg, ha a felmondott pedagógus húsz évnél kevesebbet dolgozott, akkor egyhavi, ha húsz évnél többet, akkor kéthavit, ha pedig harminc évet egy munkáltatónál dolgozott, akkor háromhavi végkielégítésre jogosult az átmeneti szabály szerint.
A jogszabály a jogosító idő fogalmát használja, amelyet a korábbi munkajogi szabályok nem ismernek. A korábban közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött időt jelenti, vagyis össze kell számolni a korábban pedagógus-jogviszonyban eltöltött időt, de a tankerületek ezt nem ismerik el, és csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt veszik figyelembe a végkielégítés meghatározásakor
- mondta dr. Nyitrai Károly.
Emellett azt is ismertette, hogy egy olyan pedagógusnak, aki öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, van harminc év közalkalmazotti jogviszonya, és húsz éve ugyanott dolgozott, 36 havi, vagyis háromévnyi végkielégítés jár.
Az ügyvéd szerint a tankerületek egyértelmű jogi érvet még nem tudtak mondani, hogy miért nem a jogszabályban leírt jogosító idővel számolnak ilyen esetekben. Ezért próbaperek indítását tervezik, és azok lezárását követően minden érintettnek jogsegélyt nyújtanak.
A tankerületek sorra veszítik el a pereket
Dr. Nyitra Károly arról is beszámolt, hogy az országban százas nagyságrendben zajlanak olyan perek, amik a ki nem fizetett túlórabérek miatt indultak. Az ügyvéd szerint a tankerületek sok esetben csak akkor fizetik ki a bérpótlékot, ha a bíróság jogerősen megítéli azt. Ők legalább négy esetben nyertek már, és tucatnyi peren kívüli egyezséget kötöttek.
A ki nem fizetett bérpótlékok miatt fellépő pedagógusok egy része élt azzal a lehetőséggel, hogy egy írásbeli fizetési felszólítás után rendkívüli lemondással megszüntette a jogviszonyát, országosan a százat is elérheti a számuk. Ők legalább 17 tanárt képviselnek ilyen ügyben.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
