Hány nap van még a téli szünetig? Mutatjuk a dátumokat

Míg az egyetemisták a közelgő vizsgaidőszak miatt feszengve gondolhatnak a közelgő téli időszakra és az ünnepekre, a közoktatásban tanulók (és a szüleik is) valószínűleg már alig várják a téli szünetet és az ezzel járó, a szokásosnál hosszabb pihenést. Mutatjuk, hányat kell még aludnotok a téli vakáció első napjáig, és mikor kell az ünnepek után először iskolába mennetek.

  • Székács Linda

A 2023/24-es tanév rendje szerint a téli szünet idén 2023. december 22-én kezdődik és a szokásosnál jóval tovább, egészen 2024. január 7-ig tart majd. A szünet utáni első tanítási nap tehát 2024. január 8. (hétfő) lesz.

Azt, hogy pontosan mennyit kell még várnotok a szünet kezdetéig, az alábbi visszaszámlálónkban követhetitek:

 

Téli szünetA meglepően hosszú téli vakáció oka egyébként feltehetően az energiatakarékosság. Az elmúlt években a téli szünet jellemzően közvetlenül karácsony előtt kezdődött, január első napjaiban pedig már vissza is kellett ülnötök az iskolapadokba, ellenben idén a hétvégékkel együtt mintegy 16 napot tölthettek majd otthon. Cserébe viszont a tanév a megszokottnál később ér majd véget, az utolsó tanítási nap 2024. június 21-én (pénteken) lesz.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.