A központi írásbelit nem mindegyik középiskola kéri

November 30-ig lehet jelentkezni a középiskolai központi írásbelire. Azonban azt nem árt tudni, hogy nem mindegyik középfokú intézménynél szerepel a felvételi követelmények között.

A középiskolák az utóbbi hetekben tették közzé felvételi tájékoztatójukat, amiből kiderült, hogy milyen osztályokat indítanak a 2024/2025-ös tanévben. Ebben határozták meg a felvételi eljárás módját, és azt is hogyan számolják a pontokat. Erről ugyanis az intézmények saját maguk döntenek.

A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen kalkulálhatják a pontokat:

  • vagy csak az általános iskolai jegyeket,
  • vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét,
  • vagy az általános iskolai eredményeket, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámot

veszik figyelembe. A központi írásbeli felvételin mindkét tantárgyból 50-50 pontot lehet szerezni.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 535 középiskola (az intézmények 48%-a) jelezte, hogy a hozzájuk jelentkező tanulóknak részt kell vennie a központi írásbelin.

Arról, hogy hogyan kell jelentkezni a központi írásbelire, ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.