2010 óta ötszörösére nőtt a munkavállalók száma a 70-74 évesek körében.
Míg 2010-ben a 65-69 éves korosztályból 25 ezren dolgoztak, 2022-ben 84 ezren vállaltak munkát. A 70-74 éves korcsoportban is hasonló a tendencia, 2010-ben 6 ezren, 2022-ben 28 ezren voltak jelen a legális munkaerőpiacon – írta meg a Népszava.
Magyarországon nemcsak a nyugdíjast viheti rá a kényszer a munkára, hanem a társadalmi igény is. A háziorvosok átlagéletkora 65 év, ha ők nem dolgoznának tovább, nagy baj lenne. Több más egészségügyi területen sem lehet nélkülözni az idős orvosok munkáját. Igaz ez a nővérekre, illetve a szociális területen dolgozókra, pedagógusokra is – írják.
A szakszervezetek szerint a nyugdíjas pedagógusok tartják fenn az oktatási rendszert. Májusban írtunk róla, hogy már bármennyi időre visszahívhatnak nyugdíjba ment pedagógusokat újra dolgozni. Kisteleken egy 79 éves matematika szakos tanár állt vissza tanítani, de a Pedagógusok Szakszervezetének tudomása van egy 78 éves óvodapedagógusról is.
Magyarországon inkább a kényszer, a fejlett nyugati országokban döntés kérdése az, hogy nyugdíjba vonulás után a munkát vagy a pihenést választja az ember – mondta a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, Molnár László a Népszavának.
40 évet töltött a pedagógiai pályán mielőtt nyugdíjba ment, azonban szeptemberben mégis visszajött tanítani. Judittal készített interjúnkat itt tudjátok elolvasni:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
