A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete több iskola pedagógusától is azt a visszajelzést kapta, hogy náluk sem a valóság kerül be az elektronikus naplóba.
„Nemcsak a most fókuszba került szigetszentmiklósi iskolában folyik ez a gyakorlat, hanem az egész magyar közoktatásban" - nyilatkozta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője az RTL Híradónak.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy szigetszentmiklósi iskola azzal került a köztudatba, hogy az elektronikus napló meghamisításával leplezik az egyre súlyosbodó tanárhiányt az intézményben.
"Minden úgy van elkönyvelve a KRÉTA rendszerben, mintha ez teljesen rendben volna és minden szakszerűen lenne megtartva. Ennek ellenére nagyon sok óra elmarad, vagy csak felügyelet van az órán" - számolt be róla a híradónak egy névtelenséget kérő pedagógus.
Nagy Erzsébet szerint az eset egyáltalán nem egyedülálló, a PDSZ-t a Híradó megjelenése óta egyre többen keresik fel azért, hogy hasonló gyakorlatról számoljanak be. Egy Pest megyei pedagógus szerint például abban az intézményben, ahol ő dolgozik, akkor is szakszerű helyettesítést írnak ki, ha valójában nem szakos tanár megy be az órára, az év elején pedig az az utasítás érkezett, hogy amennyiben bemegy valaki helyettesíteni, ne azt írja be a naplóba, hogy felügyelet, hanem azt, hogy "gyakorlás".
„Van olyan fül, amit be lehet kattintani, hogy helyettesítés. Van olyan, hogy felügyelet, van olyan, hogy összevont felügyelet. Namármost felügyelet csak akkor szokott bekerülni a KRÉTA-ba, hogyha nem tanár teszi meg mindezt, hanem pedagógiai asszisztens, aki tarthat tanórát. De ha nem szakos tanár megy be egy órára, akkor is helyettesítés kerül be a naplóba. Tehát a rendszerből nem lehet eldönteni, hogy tényleg megtörtént-e a szakórának a leadása"
- tette hozzá egy budapesti gimnázium tanára.
Egy szintén budapesti pedagógus azt is megjegyezte, hogy náluk központilag van úgy beállítva a rendszer, hogy a pedagógusok ne tudják nem szakszerű helyettesítésként beírni az általuk helyettesített órát.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
