Nemrég visszavonták, most mégis újra bevezetik a bölcsődei támogatást, nem is akárhogyan.
Ismét igényelhető lesz a bölcsődei támogatás, ráadásul az egyedülálló és menekült hátterű szülők, valamint tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és sajátos nevelési igényű vagy korai fejlesztésre szoruló családok 30 százalékkal magasabb összegre pályázhatnak majd - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára.
Az eddigi kormányzati döntés szerint 2023. március 31. után már nem lehetett igénybe venni a családok bölcsődei támogatását, ugyanis a kormány nem hosszabbította meg a 2019-ben bevezetett, havi 40 ezer forintos támogatást, amit azok a családok igényelhettek, akiknek a gyerekét férőhelyhiány miatt az állami bölcsődébe nem vették fel. Szerda délelőtt azonban Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára bejelentette, hogy hamarosan újra igényelhető lesz a bölcsődei elhelyezést segítő támogatás, ráadásul a korábbi 40 ezer forintnál magasabb összegre lehet majd pályázni, emellett a támogatásra fenntartói formától függetlenül valamennyi bölcsődei ellátásban részesülő kisgyermek szülője jogosult lesz.
A támogatásra 5,5 milliárdos keretösszeget szánnak. Az igényléseket a jövő évtől lehet majd benyújtani, ugyanakkor a támogatások kifizetése visszamenőlegesen is lehetséges lesz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
