AZ OECD-felmérésből kiderült, hogy Magyarországon az alsóbb oktatási szinteken még mindig nagyon alacsony a férfi pedagógusok aránya.
A bölcsődei és óvodai pedagógusok között általánosságban véve az OECD-országokban döntő többségben vannak a nők, akiknek az aránya még mindig 96 százalékos. A férfiak aránya ezen a szinten eltérő. Hollandiában példázl 12 százalék, míg Romániában csak 0,3 százalék.
Keleti szomszédunkhoz képest Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, hiszen a férfi kisgyerekkori gondozók aránya csak 0,6 százalék. Európában Románián kívül ennél csak Bulgáriában, Szlovákiában és Csehországban dolgozik kevesebb férfi bölcsődében vagy óvodában pedagógusként - írja a G7.
Összehasonlításképpen az EU-átlag a magyar arány ötszöröse (3 százalék), míg az OECD-átlag közel 4 százalék. Azt érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években alapvetően növekszik ezen a területen a férfiak száma az országokban, köztük Magyarországon is.
Az OECD-jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy nagyon fontos, hogy a gyerekek környezetében kicsi korban is legyen férfi, mert ez társadalmi szinten árnyalhatja többek között a maszkulinitásról, férfiségről alkotott elképzeléseket.
Tanítói szinten Magyarországon már több férfi dolgozik. Az arányuk 15 százalék, ami pont annyi, mint az Egyesült Királyságban, ahol többek között az oktatási minisztériumnak az egyik célja, ennek az aránynak javítása.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
