A legtöbben az érintett tankerületben a legtöbben a státusztörvény miatt mondtak fel.
Rétvári Bence államtitkár október elején úgy fogalmazott, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, hogy elhagyja a pályát az új jogállás, vagyis a státusztörvény miatt. Nagy Erzsébet PDSZ-ügyvivő szerint azonban ha az összes iskolai dolgozót is nézzük, akkor 2150-en mondtak fel.
A PDSZ által bekért adatok szerint a legtöbben a Közép-Pesti Tankerületet hagyták ott: csak szeptemberben státusztörvény miatt 103 pedagógus mondott fel. Január óta pedig összesen 160-an álltak fel. Ebben benne vannak azok is, akik nem pedagógusként dolgoztak a tankerületben, hanem pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként.
A Belső-Pesti Tankerületben sem sokkal jobb a helyzet: a státusztörvény miatt 41 pedagógus és 115 iskolai dolgozó állt fel. Vidéken pedig az Érdi Tankerületben a legrosszabb a helyzet: szeptemberben 47 tanár mondott fel.
Összességében a budapesti iskolákban 2023 eleje óta 647 dolgozó adta be felmondását. Csak szeptemberben 319 tanár távozott.
A Belügyminisztérium ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az új státuszt a pedagógusok 99 százaléka elfogadta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
