Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az uniós tagállamokban átlagosan 185 tanítási napból áll egy tanév, de országonként lehet pár hét eltérés. Dániában, Olaszországban és Hollandiában majdnem 200 napig járnak a diákok iskolába, míg Litvániában, Lettországban és Bulgáriában 155 naptól 195 napig, Magyarországon pedig 180 napot töltenek a padokban a tanulók.
A hazai tanév hosszát és a tanéveket elválasztó tanítási szüneteket először 1777-ben határozták meg, amikor Mária Terézia kiadta a Ratio Educationist. A királynő ebben előírta, hogy szeptemberben és októberben legyen szünet, ekkor azonban még nem volt tankötelezettség, azaz nem volt kötelező iskolába járni.
II. József már négyéves tankötelezettséget írt elő, ami 1868-tól hat évre bővült, vagyis hat és tizenkét éves kora között mindenkinek iskolában volt a helye. Ő vezette be a nyári szünetet is, aminek az lehetett az oka, hogy az aratás idején a gyerekeknek dolgozniuk kellett. Faluhelyen minimum nyolc hónapos volt a tanév, míg a városokban legalább kilenc.
Az őszi szünetet viszont csak 2000-ben vezették be Magyarországon. Ekkor gondolta úgy az Oktatási Minisztérium, hogy a szeptembertől karácsonyig tartó tanítási időszak rendkívül hosszú a tanév második feléhez képest. A legtöbb ünnep és munkaszüneti nap ugyanis a tavaszi időszakban van, míg ősszel nem nagyon vannak ilyenek, ezért szükségesnek találták egy néhány napos szünet beiktatását. Mivel az október 23-i nemzeti ünnep és a Mindenszentek is munkaszüneti napok, ezért célszerűnek tűnt az említett két nap közé betenni az iskolai szünetet, de pedagógiai érvek is szólnak amellett, hogy a gyakoribb szünetek segítik a diákok regenerálódását és az eredményesebb munkavégzést.
Pokorni Zoltán, az akkori oktatási miniszter az először bevezetett őszi szünetről szólva azt mondta;
fontos lépés ez, mert az iskola átalakulását jelzi, hogy az újra gyermekközpontú, barátságos intézmény legyen. A minőségfejlesztési program, a kerettantervek bevezetése, az érettségi vizsga és a felvételi rendszer átalakítása, valamint a pedagógusképzés korszerűsítése révén az oktatás olyan rendszerként működhet, amely nyitott a társadalmi, gazdasági változásokra.
Pokorni az őszi szünetek előfordulásával kapcsolatban az is megjegyezte, hogy az Európai Unió legtöbb tagállamában a tanév lényegesen tagoltabb, mint Magyarországon. Az uniós tagállamok közül csak Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Ausztriában nem tartanak őszi tanítási szünetet. Magyarországhoz hasonló gyakorlat pedig, ami szerint a nyári szünidőn kívül csupán két tanítási szünet volt, mindössze Görögországban és Olaszországban fordult elő.
Sokan viszont még most is megkérdőjelezik az őszi szünet szükségét és annak hosszát. Ezzel kapcsolatban a HVG egy korábbi cikkében Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke elmondta:
„Köztudott, hogy a magyar gyerekek világméretben rekordot döntögetnek a végigült tanítási órák számában. Az elsős gyerekeknek is napi 5-6 órájuk van, ez nagyon megterhelő számukra. Nagyon is indokolt, hogy pihenési szakaszok lépjenek be”.
Lannert Judit oktatáskutató is azt látja, hogy októberre „ki van nyúlva mindenki: a tanár és a diák is”. A túlzott iskolában töltött idő mennyisége ráadásul nem csak szellemileg, de fizikálisan is megterheli a gyerekeket, akiknek órák hosszat az iskolapadban kell ülniük, amin nem segítenek a magas óraszámok sem.
