Elindult a 7IGEN alternatív népszavazás az oktatásról - mutatjuk, mit kell róla tudni

Elkezdődött az ország első alternatív népszavazása. 16 éves kortól mindenki elmondhatja a véleményét a magyar oktatás 7 legfontosabb kérdésében.

Hétfőn hivatalosan is elkezdődött a 7IGEN-es alternatív népszavazás, amit az Egységes Diákfront és az aHang szervezett közösen. Miután többszöri próbálkozásra sem sikerült elfogadtatniuk a Nemzeti Választási Bizottsággal a népszavazási kérdésüket, ezért úgy döntöttek, hogy ők maguk kérdezik meg az emberek véleményét a hazai oktatásról.

Hogyan lehet szavazni?

Személyesen és online is leadhatjátok a szavazataitokat, utóbbit mobileszközről, az ELEVE applikáció letöltése után tudjátok megtenni.

A személyes szavazást október 23. és 30. között lehet megtenni, minden megyeszékhelyen és a nagyobb városokban. Budapesten több mint 20 helyszínen várják majd a szavazókat. A szavazóhelyszínek listáját itt találjátok.

A 7IGEN-es alternatív népszavazás célja, hogy 16 éves kortól mindenki elmondhassa a véleményét a magyar oktatás 7 legfontosabb kérdésében:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os béremelést a pedagógusoknak?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre?
A népszavazást követően az eredmények függvényében nem csak hazai környezetben, de európai uniós szinten is szeretnének nyomást gyakorolni. A céljuk, hogy rövid és hosszú távon is változásokat, és valódi reformdöntéseket érjenek el.
    Hozzászólások

    Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

    A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

    Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

    Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

    Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

    A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

    A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

    A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

    Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

    A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.