A Nobel-díjas Krausz Ferenc volt általános iskolájában nincsen fizikatanár

A fizikus korábban felhívta arra a figyelmet, hogy ha Magyarországon nincs, aki tanítsa a diákokat, akkor nem lesz több Nobel-díjasunk sem.

A nemrégiben fizikai Nobel-díjat szerzett Krausz Ferenc a Fejér megyei Móron született, és az ottani Radnóti Miklós Általános Iskolában tanult. Tóth Endre, Momentumos képviselő nemrégiben a Facebookon posztolta, hogy jelenleg, ugyanebben az iskolában, nincs fizikatanár.

 

A politikus kérdésére az iskola megerősítette, hogy aki eddig tartotta a fizikaórákat nemrég nyugdíjba vonult. Így jelenleg az órákon egy földrajz-biológia szakos tanárnő helyettesít.

Most, amikor mindenki jogosan büszke Krausz Ferenc kimagasló tudományos teljesítményére, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy vajon adottak-e a feltételek az oktatás jelenlegi, elhanyagolt állapotában a hasonló sikeres teljesítményekhez

- írja Tóth Endre.

A fizikus Nobel-díja kapcsán egy interjúban nemrég kiemelte, hogy milyen nagy szerepet játszottak a tanárai a tudományos sikereiben. A Hír Tv-nek nemrég azt nyilatkozta:

“Mert ha a jövőben nem lesznek Kiss tanár urak, Láng tanár urak, meg Vermes tanár urak, akkor nem lesznek magyar Nobel-díjasok sem, és ez még valószínűleg a legkisebb baj.”

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.