Annyi tanár mondott fel, hogy már órát sem tudnak tartani Iványi Gáborék iskolájában

Az abaújkéri iskolába csaknem négyszáz, többnyire nehéz körülmények között élő gyerek jár, több mint negyven településről.

  • Tornyos Kata

Péntek óta nincs tanítás Iványi Gáborék abaújkéri iskolájában: az elmúlt időszakban annyi tanár mondott fel, hogy már órát sem tudnak tartani – számolt be róla az RTL Híradó.

"A mai nap is kaptam már három felmondást, ami másnaptól lép életbe, és az is elhangzott, hogy tömegével felállnak a kollégák"

– mesélte a megbízott intézményvezető, aki szerint érezhető a feszültség az iskolában és kilátástalan a jövőjük.

Az iskola dolgozói július óta nem kaptak fizetést. A fenntartójuk az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelytől 2011-ben vette el az egyházi státuszát a kormány, így éveken keresztül elestek az egyszázalékos felajánlásoktól is. Emiatt nem tudták dolgozóik után befizetni a járulékok egy részét, ami több milliárd forintos tartozást eredményezett. Ezt próbálja most behajtani tőlük az Adóhatóság, ami miatt nincs pénzük a bérekre.

Az abaújkéri intézménybe több mint 40 településről, csaknem négyszáz gyerek jár, bölcsődét, óvódát, általános- és szakközépiskolát is működtetnek. A diákok nagy része nehéz körülmények között él, sokan tanulási nehézséggel, magatartási problémákkal küzdenek. Szeptemberben írtunk arról, hogy késve érkeznek a fizetések és nem is kapják meg a teljes összeget a Szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanárai sem, ahol szintén elkezdődtek a felmondások – erről innen olvashattok bővebben:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.