A tanárnő nemcsak ragasztószalaggal kötözte a székéhez a nyolcéves gyereket, hanem a fülét is megrángatta.
Pénteken elvittem a kisfiút az iskolába, 12 órakor mentem érte, és a kapunál vártam rá. A füle piros és duzzadt volt, és azt mondta nekem, hogy a tanítónő meghúzta a fülét. Beszéltem a tanítónővel, aki elmondta, hogy feldühödött, miután a kisfiú egy darab gyurmával megdobta az egyik osztálytársát. Otthon a fiam elmondta, hogy a tanítónő a székhez ragasztotta, mert folyton felállt.
– nyilatkozta a gyerek édesanyja, akinek a tanítónő először beismerte tettét, de később, az iskola igazgatója előtt már mindent tagadott.
Ugyan a lap szerint a nyolcéves kisiú figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenved, de az osztályban nem ő volt az egyetlen, akit a tanítónő korábban fizikálisan is bántalmazott. Egy másik szülő azt mondta, hogy a tanítónő idén szeptemberben vette át az osztályt, és azóta már több gyerek fülét is meghúzta.
Az esetet a Beszterce-Naszód Megyei Tanfelügyelőség is vizsgálja. Amíg nem kerül pont az ügy végére, addig a pedagógus fizetés nélküli szabadságon lesz, és az órákon helyettesíteni fogják. Cristian Nicula általános iskolai tanfelügyelő szerint a tanárnő több mint egy évtizede tanít, ráadásul a második legmagasabb átlagot kapta a megyében a kinevezési vizsgán.
Hasonló esetre nemrég Magyarországon is volt példa. Egy 11 éves nagykanizsai gyerek füleit azért rángatta meg a matematikatanára, mert az órán dudorászott. A gyerek ezután végigcsinálta a napot, majd az iskola után édesanyja orvoshoz vitte, ahol a sebeit 8 napon belül gyógyulónak nyilvánították. A pedagógust az eset miatt egy hónapra felfüggesztették. A szülők többsége azonban ezt túlzónak találta. Az iskola szülői közössége petíciót indíitott, amit egy nap alatt háromszáznál is többen írtak alá.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
