Megvan, hány pedagógus hagyta el a pályát szeptemberben

Rétvári Bence szerint csak a pedagógusok egy százaléka.

  • Székács Linda

"Összesen 1205 pedagógus, nagyjából egy százalék nyilatkozott úgy, hogy nem lép át az új életpályatörvény hatálya alá" - hozta nyilvánosságra Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Az államtitkár úgy fogalmazott; elmaradt a felmondási hullám, amivel "a baloldal és a szakszervezetek hónapok óta biztatták a tanárokat," öt-tízezres számok helyett pedig mindössze a pedagógusok körülbelül egy százaléka hagyta el a pályát szeptemberben.

Rétvári ugyanakkor azt is hozzátette; szeptember 16 óta 460 új pedagógus kezdte meg a tanítást állami iskolában, akik már az új életpályatörvény szerint létesítettek új jogviszonyt, ez a szám pedig hétről hétre tovább emelkedik, ráadásul szerinte a "pedagógus-utánpótlás szempontjából biztató, hogy húsz éve nem vettek fel annyi hallgatót pedagógusképzésre, mint idén".

A pedagógusok egyébként szeptember 29-ig jelezhették, hogy elfogadják-e a státusztörvény értelmében írt új szerződésüket, vagy lemondanak, és október végével távoznak az oktatásból.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke korábban úgy tippelte; körülbelül 1000-1500 fő között lehet majd a lemondók száma, akik közül a legtöbben a fővárosban élnek, mivel ott könnyebben találnak olyan munkát, melynek során tudják hasznosítani a tanulmányaikat és készségeiket.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a szeptemberben lemondott, ezek szerint összesen 1205 pedagógus nem az összes, aki nem fogadta el a státusztörvényt és hagyta el a pályát. A közérdekű adatigényléssel megszerzett adataik szerint ugyanis az ország 60 tankerületéből 58-ban július 1. és augusztus 1. között 670 pedagógus adta be a lemondását, de májusban is sokan hagyták el a pályát, így a pályaelhagyó tanárok száma valójában sokkal magasabb.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.