Az eredményeket pedig nyilvánosságra is hozzák majd - ígérte.
„Az a tömeges felmondás, amit a dollármédia és a szakszervezetek folyamatosan sulykoltak, hogy itt öt- meg tízezer ember fog távozni, az nem történt meg. Becsléseink szerint a pedagógusok egy százaléka nem fogadta el az ajánlatot" - erről beszélt a köznevelésért felelős államtitkár a HírTV kedd esti műsorában, amiről a 444 írt.
A pedagógusoknak szeptember 29-ig kellett arról rendelkezniük, hogy elfogadják-e az új jogállási törvény szerint íródott szerződésüket, vagy megszüntetik a jogviszonyukat. Amennyiben a második lehetőség mellett döntenek, úgy a köznevelésért felelős államtitkár szerint még október végéig taníthatnak. A távozó tanárok pótlásáról eddig kell gondoskodniuk a tankerületeknek.
Arra a kérdésre, hogy készítenek-e majd interjúkat a lemondó tanárokkal, az államtitkár igennel felelt, sőt, azt is megígérte, hogy azok eredményeit nyilvánosságra hozzák majd.
Az államtitkár azzal kapcsolatban is megszólalt, hogy Magyarországon jelenleg 119 konténertantermet használnak az oktatási intézmények. Bár szerinte ez "csúnyán hangzik", valójában úgy véli, hogy
"egy jó konténertanterem sokkal jobb, mint egy régi százéves, vagy pláne egy negyvenéves iskolai tanterem.”
A Nemzeti Pedagógus Kar adatai szerint egyébként nagyjából 1200 körül mozoghat azoknak a pedagógusoknak a száma, akik a státusztörvény miatt távoznak az oktatásból. Horváth Péter szerint őket nem mindenhol tudják majd pótolni, ez a probléma pedig leginkább Budapestet érinti, ahol több egyéb munkalehetőség várja a tanárokat.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
