"Becsapta a pedagógusokat a cseh kormány, mert az iskolák működésére szánt jövő évi költségvetési összeg nem biztosítja, hogy a tanárok bére januártól a havi átlagkeresetek törvény által garantált 130 százalékára emelkedjen" - közölte Markéta Seidlová, a pedagógus szakszervezeti szövetség elnökhelyettese.
A szakszervezeti vezető szerint az iskolahálózat működtetésére szánt összeg a szükségesnél kevesebb pénzt fordít a nem pedagógusi fizetésekre. Az iskolaigazgatók kénytelen lesznek a tanári fizetésekre szánt keretből emelni, ha meg szeretnék ezeket az alkalmazottaikat tartani - írja az MTI.
Seidlová szerint ráadásul a költségvetés összeállításánál a 2024-es tanári béreket a 2022-es, és nem az idei átlagbérekből számolták ki, amelyek már néhány ezer koronával magasabbak.
Ennek alapján a jövő évi tanári fizetések nem az átlagbérek 130 százalékát, hanem csak 113 százalékát fogják kitenni
- fejtette ki az elnökhelyettes.
A cseh parlament korábban törvénymódosításban rögzítette, hogy a tanári fizetéseknek 2024 januárjától a mindenkori átlagkeresetek 130 százalékát kell kitenniük. Jelenleg a cseh tanári fizetések az országos átlagbérek 110 százalékát teszik ki. A cseh kormány úgy kalkulált, hogy a 2022-es országos átlagbér 40 300 korona (644 800 forint) volt, így a jogszabály alapján a tanári fizetések januártól 52 400 koronára (838 400 forint) emelkednek. Seidlová szerint az idei cseh átlagfizetés azonban idén már félévkor meghaladta a 43 ezret, és az év végéig várhatóan több mint 46 ezer koronára emelkedik.
Szerintünk a jövő évi tanári fizetéseket ezért nem 40 ezerből, hanem 46 ezerből kellene számolni.
- hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.
Mikulás Bek oktatási miniszter szerint a tervezett költségvetési összeg elegendő a tanári fizetések törvény által garantált nagyságának biztosítására. Az oktatási miniszter hozzátette, a kormányban egyetértés van arról is, hogy az oktatás a következő évben még további négymilliárd koronát kapjon reformokra és az infrastruktúra fejlesztésére, kezelni lehet a problémákat.
A tanárok külföldi fizetésével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
