A következő tanévtől ingyenessé válhat a jogosítványszerzés a középiskolások és a szakképzésben tanulók számára. A tervezet kivitelezéséről az autósiskolák egyelőre nem kaptak tájékoztatást, így sokan csak a sötétben tapogatóznak.
Az őszi ülésszakban tárgyalja a Parlament azt a törvényjavaslat-csomagot, amiben többek között szerepel a középiskolások és a szakképzésben tanulók ingyenes jogosítványszerzése is. "Az állam a középiskolában tanulók részére ingyenesen biztosítja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását. A szülő, a törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló döntésével visszautasíthatja a képzésben részvételt" - olvasható a törvényjavaslatban, amely a tervek szerint a következő tanévben lép majd életbe.
Az autósiskolák eddig nem kaptak tájékoztatást a tervezettel kapcsolatban, és a kivitelezés módja is teljes homály egyelőre – mondta Papp Endre, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének (AVOSz) elnöke, aki kiemelte, hogy a tervezet szövegében a vizsgára való felkészülés támogatása szerepel, de az nem derül ki, hogy a kötelező 29 vezetői órán túl, a pótórákat is finanszírozza-e az állam. Ugyanis, ha valaki megbukik a forgalmi vizsgán, akkor ismét órákat kell vennie.
A Civil Közoktatási Platform (CPK) bírálta a törvényjavaslatot: |
„Szavazatmaximálási célúnak, átgondolatlannak, pazarlónak, és fenntarthatóság szempontjából is aggályosnak” nevezték. Környezetvédelmi szempontból sem tartják helyesnek az „ilyen mértékű ösztönzést a jogosítványszerzésre és a gépjárművezetésre”, úgy látják: alternatívaként a kerékpárvételi lehetőséget is fel kellene ajánlani. Tartanak továbbá attól is, hogy – ismert hatástanulmány híján – az ingyenességgel nem tudni, hogy lesz kapacitása az autósiskoláknak tartani a lépést és hogy növeli ez a vezetni tanulás költségeit másoknak. |
Érdekes folyamatot válthat ki, ha elfogadják a javaslatot: az AVOSz elnöke szerint lehet, hogy az érintett korosztály emiatt most kivár, és csak a program életbeléptekor kezdi meg a tanfolyamot, emiatt elképzelhető, hogy lesz egy időszak, amikor visszaesik a jelentkezők létszáma, majd pedig megnő. Ez nem fog különösebb problémát okozni az autósiskoláknak, mert folyamatos az oktatóképzés és nincs hiány a tanárokból.
Negatív hatás lehet Papp Endre szerint, hogy a motiválatlan diákok is elkezdik a jogosítvány megszerzését. Ha nincs elég erős motiváció a tanuláshoz, akkor lehet, hogy már az elméleti tanfolyam alatt elvesztik a lelkesedést, és úgy döntenek, hogy magát a vezetést már nem kezdik el, emiatt nagy lehet a lemorzsolódási arány – mondta.
Felkerestük az illetékes minisztériumot azzal kapcsolatban, hogy előreláthatólag mikor kapnak tájékoztatást a törvénytervezet kivitelezéséről az autósiskolák, de cikkünk megjelenésésig nem érkezett válasz. Ha reagalnák megkeresésünkre, akkor frissítjük a cikket.
Mennyibe kerül a jogosítványszerzés?
305 ezer forint – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022 végén átlagosan ennyibe került egy B kategóriás jogosítvány megszerzése. Ez jelentős drágulás, hiszen 2020 utolsó hónapjában még „csupán” 216 ezerbe került mindez. Ez az összeg is lényegesen emelkedhet, mivel alapvetően 29 vezetői órát kell vennie a tanulónak, hogy a vizsgával együtt meglegyen a kötelező 30 levezetett óra, de a gyakorlatban ez közelebb van az 50-60 órához, ami akár több mint százezer forinttal is megdobhatja a költségeket. Aki pedig megbukik, az újabb 50-100 ezres kiadásokkal számolhat – erről még májusban beszélt Jovánovics János, a Magyar Autóközlekedési Tanintézetek Országos Szövetségének elnöke a 24.hu-nak.
A húsz év alatti jelentkezők, vagy CSED, GYES, GYED ellátásban részesülő szülők 25.000 Ft állami támogatást vehetnek igénybe az elméleti tanfolyam és vizsga díjához. A húsz év alattiaknál gyakori, hogy az állami támogatás miatt a szülők kifizetik az elméleti képzést és a vizsgát, ám utána nem fejezik be a folyamatot. Erre megoldást jelenthet az állam új programja, azonban a pénzügyi megvalósításról még nem tájékoztatták az autósiskolákat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
