A program keretében 66 óvodát hoztak létre, amiből a legtöbb a tiszántúli egyházkerületben épült.
Az új óvoda 4 csoportot, azon belül 120 gyermeket tud befogadni. A beruházás 769 millió forint kormányzati és zsinati támogatásból és 155 milliós egyházkerületi pénzből épült fel, aminek területét az önkormányzat adományozta.
A Telex cikke szerint az átadás alkalmából Soltész beszédet mondott, amivel nem volt semmi probléma, egészen egy bizonyos pontig. Ugyanis amellett, hogy az óvoda udvarának nagy része szivárványszínűre lett festve, a neve:
Szivárvány Református Óvoda lett.
A nem várt meglepetés után a politikus igyekezett beszédét úgy kanyarítani, hogy elfogadhatóvá tegye a névválasztás eredményét.
„A református egyház 1999-ben nevezte el a régi óvodát a szivárványról, akkor, amikor még nem volt jele az újkori szivárványmozgalomnak.”
Az MTI beszámolója szerint viszont nem maradt ennyiben a dolog. A felvezetést követte a szivárvány, mint szimbolikus jelentés értelmezése: „A szivárvány a szövetségkötés szimbóluma.” Majd a szülőket kérte, hogy „ne üljenek fel új szivárványos dolgoknak, azok a gyerekeket tönkreteszik.”
Emellett felszólította a résztvevőket a szivárvány értékének visszavételére. Mivel magyarázata szerint: „több ezer éves, a teremtett világnak, a teremtett környezetünknek az alapja.”
Soltész Miklós a szivárványról szóló igen tudományos beszéde végén még arra kérte a pedagógusokat és a szülőket, hogy a református egyházzal és annak lelkészeivel egységben és szövetségben neveljék a gyerekeket.
„Ha ez sikerül, akkor mindenféle őrülettel, mindenféle, a teremtett világ elleni küzdelemmel szemben fel tudjuk venni a versenyt, a küzdelmet. Vállaljuk mind a családokért, mind a teremtett világért, mind a keresztény értékekért azt a szövetségkötést, amiért építjük ezeket az óvodákat”
– fejezte be a szivárványos óvoda átadásának ünnepi beszédét.
