Új óvoda épült Berettyóújfalun a Magyarországi Református Egyház országos óvodaprogramja keretében. Az átadáson részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A program keretében 66 óvodát hoztak létre, amiből a legtöbb a tiszántúli egyházkerületben épült.
Az új óvoda 4 csoportot, azon belül 120 gyermeket tud befogadni. A beruházás 769 millió forint kormányzati és zsinati támogatásból és 155 milliós egyházkerületi pénzből épült fel, aminek területét az önkormányzat adományozta.
A Telex cikke szerint az átadás alkalmából Soltész beszédet mondott, amivel nem volt semmi probléma, egészen egy bizonyos pontig. Ugyanis amellett, hogy az óvoda udvarának nagy része szivárványszínűre lett festve, a neve:
Szivárvány Református Óvoda lett.
A nem várt meglepetés után a politikus igyekezett beszédét úgy kanyarítani, hogy elfogadhatóvá tegye a névválasztás eredményét.
„A református egyház 1999-ben nevezte el a régi óvodát a szivárványról, akkor, amikor még nem volt jele az újkori szivárványmozgalomnak.”
Az MTI beszámolója szerint viszont nem maradt ennyiben a dolog. A felvezetést követte a szivárvány, mint szimbolikus jelentés értelmezése: „A szivárvány a szövetségkötés szimbóluma.” Majd a szülőket kérte, hogy „ne üljenek fel új szivárványos dolgoknak, azok a gyerekeket tönkreteszik.”
Emellett felszólította a résztvevőket a szivárvány értékének visszavételére. Mivel magyarázata szerint: „több ezer éves, a teremtett világnak, a teremtett környezetünknek az alapja.”
Soltész Miklós a szivárványról szóló igen tudományos beszéde végén még arra kérte a pedagógusokat és a szülőket, hogy a református egyházzal és annak lelkészeivel egységben és szövetségben neveljék a gyerekeket.
„Ha ez sikerül, akkor mindenféle őrülettel, mindenféle, a teremtett világ elleni küzdelemmel szemben fel tudjuk venni a versenyt, a küzdelmet. Vállaljuk mind a családokért, mind a teremtett világért, mind a keresztény értékekért azt a szövetségkötést, amiért építjük ezeket az óvodákat”
– fejezte be a szivárványos óvoda átadásának ünnepi beszédét.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
