Számos ösztöndíj várja az idei tanévben is a szakképzésben tanuló diákokat - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön az MTI-vel.
A minisztérium közleménye szerint az első időszakban általános ösztöndíj jár a tanulóknak, később a duális képzésben résztvevők az ösztöndíjak mértékét jelentősen meghaladó munkabért kaphatnak, a végzős évfolyamon tanulók pedig a vizsgaeredményüktől függően 150-300 ezer forintos pályakezdési juttatásban is részesülhetnek. Ezt a sikeres szakmai vizsgájuk után kapják meg, amit a szakmai karrierjük beindítására, akár eszközök beszerzésére is fordíthatnak.
A hátrányos helyzetű, tehetséges diákokat 7-19 hónapon keresztül támogató Apáczai ösztöndíj programban havi 16-34 ezer forint közötti összeget kaphatnak a jó tanulmányi eredményű tanulók, a dobbantó programban és a műhelyiskolákban tanulók számára pedig az idei tanévtől a duplájára, havi 16 ezer forintra nő az ösztöndíj összege.
A duális képzésben részt vevő tanulók - akiknek a tanulmányaik mellett egy meghatározott helyen kötelező dolgozniuk is - a minimálbér 43-72 százalékára számíthatnak fizetésként, a munkabérük tehát elérheti a 168 ezer forintot havonta.
"A szakképzési rendszer megújításával és a korszerű ösztöndíj rendszer bevezetésével egyre népszerűbb a szakképzés, és javulnak a tanulók eredményei. Ez azt jelenti, hogy a családok és a fiatalok, a leendő diákok fontosnak és hasznosnak találják a rendszer kínálta lehetőségeket, nő a szakképzés presztízse" - emelte ki a közlemény kapcsán Pölöskei Gáborné szakképzésért felsős helyettes államtitkár.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
