Egy japán városban robotasszisztens segítségével szeretnék visszacsábítani a gyerekeket az iskolába.
Mikrofonnal és kamerával felszerelt robotokat kezdenek el használni az osztálytermekben Kumamotóban, Japánban. A nagyjából egy méteres önjáró robotok abban fognak segíteni, hogy az iskolától távol lévő gyerekek legyőzzék a szorongásukat. A távoktatásban tanuló diákok laptopjukon keresztül csatlakozhatnak a táblagéppel felszerelt robotokhoz, lehetővé téve számukra, hogy "részt vegyenek" ugyanazokon az órákon, mint osztálytársaik és becsatlakozhassanak a beszélgetésekbe. A robotok a tantermeket elhagyhatják, így az egész iskolában követhetik a diákok a társaikat - számolt be a The Guardian.
A felmérések szerint 2760 általános- és középiskolás korú gyerek nem vett részt a tanórákon 2022-ben. Bár a Covid-19 ehhez erősen hozzájárult, már negyedik éve növekszik az iskolakerülők száma.
Januárban a kumamotói iskolákban kipróbáltak már egy másik módszert: tanársegédeket alkalmaztak arra, hogy online közvetítsék a távollévő gyerekeknek az órákat. A visszajelzések meglehetősen pozitívak voltak. A gyerekek közül volt, aki azt mondta, hogy ez a módszer segített növelni az önbecsülését, míg egy másik diák szerint így kevésbé aggódott a tanárokkal való kommunikáció miatt.
A japán Oktatási Minisztérium szerint nem Kumamoto az egyetlen hely, ahol ezzel a problémával küszködnek az iskolák. 2022. márciusának végéig - 12 hónapon belül - 244 940 általános vagy középiskolai diák nem volt hajlandó iskolába menni legalább 30 napig az országban. A minisztérium a világjárvány által kiváltott mentális és fizikai egészségügyi problémákat tartja a fennálló helyzet legfőbb okának.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
