Egy japán városban robotasszisztens segítségével szeretnék visszacsábítani a gyerekeket az iskolába.
Mikrofonnal és kamerával felszerelt robotokat kezdenek el használni az osztálytermekben Kumamotóban, Japánban. A nagyjából egy méteres önjáró robotok abban fognak segíteni, hogy az iskolától távol lévő gyerekek legyőzzék a szorongásukat. A távoktatásban tanuló diákok laptopjukon keresztül csatlakozhatnak a táblagéppel felszerelt robotokhoz, lehetővé téve számukra, hogy "részt vegyenek" ugyanazokon az órákon, mint osztálytársaik és becsatlakozhassanak a beszélgetésekbe. A robotok a tantermeket elhagyhatják, így az egész iskolában követhetik a diákok a társaikat - számolt be a The Guardian.
A felmérések szerint 2760 általános- és középiskolás korú gyerek nem vett részt a tanórákon 2022-ben. Bár a Covid-19 ehhez erősen hozzájárult, már negyedik éve növekszik az iskolakerülők száma.
Januárban a kumamotói iskolákban kipróbáltak már egy másik módszert: tanársegédeket alkalmaztak arra, hogy online közvetítsék a távollévő gyerekeknek az órákat. A visszajelzések meglehetősen pozitívak voltak. A gyerekek közül volt, aki azt mondta, hogy ez a módszer segített növelni az önbecsülését, míg egy másik diák szerint így kevésbé aggódott a tanárokkal való kommunikáció miatt.
A japán Oktatási Minisztérium szerint nem Kumamoto az egyetlen hely, ahol ezzel a problémával küszködnek az iskolák. 2022. márciusának végéig - 12 hónapon belül - 244 940 általános vagy középiskolai diák nem volt hajlandó iskolába menni legalább 30 napig az országban. A minisztérium a világjárvány által kiváltott mentális és fizikai egészségügyi problémákat tartja a fennálló helyzet legfőbb okának.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
