Az iskola és az eszközök karbantartása a fenntartó feladata lenne. Ez azt jelenti, hogy az állami oktatásban ez elvileg a tankerület dolga. Mégis a szűkös anyagi keret miatt sok intézmény támaszkodik a szülői - lassan kötelezően elvárt - segítségre.
Egy zuglói, jó anyagi körülmények között élő szülői közösséggel tételes listát közölt az iskola, hogy miben kellene segíteni - írja a Telex. Ezek között a megszokott fénymásolópapír, WC-papír, papírzsebkendő, tintapatron mellett szerepelt például egy 600 ezer forint körüli okostábla, dobozos szekrény az IKEA-ból vagy egerek informatikaórára. Egy budakalászi iskolában mivel a tankerület csak két tanterem kifestésére adott engedélyt, ezért a többit a szülők festették ki.
A szülők emellett kicserélték az udvari mászóka alatti kavicsos borítást gumilapra, a műfüvet a focipályán, sőt még két használt szekrényt is vettek. Az eszközök beszerzése mellett ebben az iskolában sincs rendszeresen takarítószemélyzet, ezért a portás, a menzai dolgozók és a szülők takarítanak.Egy másik fővárosi iskolában pedig az elsősök szülei osztálypénzből veszik meg a már felsős tanulók szülei által korábban megvásárolt bútorokat.
"Festettünk, fadekort tettünk a falra, hogy a sérülésektől védve legyen. Az egyik szülő IKEA-s szekrényeket vett, vettünk bele való fiókos dobozokat a rajzeszközöknek. Ez teljesen általános az iskolában, ahol tudnak, a szülők, besegítenek. A napos oldalon rolót, sötétítőt, klímát vesznek” – írta le tapasztalatait egy másik szülő, akinek a gyerekei egy XXIII. kerületi iskolába járnak, de olyan is volt, hogy az intézmény vezetése kérdezte meg meg, hogy vannak-e festő-vagy karbantartó apukák, akik be tudnának segíteni.
Máshol a havi osztálypénzen túl erősen ajánlott az intézmény alapítvány havi szinten támogatni, hogy legyen pénz a kisebb eszközök például polc, festék, függöny beszerzésére.
Ezek után akadt olyan szülő, aki megjegyezte, szívesen segít bármiben, de azért arra nagyon kíváncsi, hogy a fenntartó akkor mit csinál?
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
