Az iskola és az eszközök karbantartása a fenntartó feladata lenne. Ez azt jelenti, hogy az állami oktatásban ez elvileg a tankerület dolga. Mégis a szűkös anyagi keret miatt sok intézmény támaszkodik a szülői - lassan kötelezően elvárt - segítségre.
Egy zuglói, jó anyagi körülmények között élő szülői közösséggel tételes listát közölt az iskola, hogy miben kellene segíteni - írja a Telex. Ezek között a megszokott fénymásolópapír, WC-papír, papírzsebkendő, tintapatron mellett szerepelt például egy 600 ezer forint körüli okostábla, dobozos szekrény az IKEA-ból vagy egerek informatikaórára. Egy budakalászi iskolában mivel a tankerület csak két tanterem kifestésére adott engedélyt, ezért a többit a szülők festették ki.
A szülők emellett kicserélték az udvari mászóka alatti kavicsos borítást gumilapra, a műfüvet a focipályán, sőt még két használt szekrényt is vettek. Az eszközök beszerzése mellett ebben az iskolában sincs rendszeresen takarítószemélyzet, ezért a portás, a menzai dolgozók és a szülők takarítanak.Egy másik fővárosi iskolában pedig az elsősök szülei osztálypénzből veszik meg a már felsős tanulók szülei által korábban megvásárolt bútorokat.
"Festettünk, fadekort tettünk a falra, hogy a sérülésektől védve legyen. Az egyik szülő IKEA-s szekrényeket vett, vettünk bele való fiókos dobozokat a rajzeszközöknek. Ez teljesen általános az iskolában, ahol tudnak, a szülők, besegítenek. A napos oldalon rolót, sötétítőt, klímát vesznek” – írta le tapasztalatait egy másik szülő, akinek a gyerekei egy XXIII. kerületi iskolába járnak, de olyan is volt, hogy az intézmény vezetése kérdezte meg meg, hogy vannak-e festő-vagy karbantartó apukák, akik be tudnának segíteni.
Máshol a havi osztálypénzen túl erősen ajánlott az intézmény alapítvány havi szinten támogatni, hogy legyen pénz a kisebb eszközök például polc, festék, függöny beszerzésére.
Ezek után akadt olyan szülő, aki megjegyezte, szívesen segít bármiben, de azért arra nagyon kíváncsi, hogy a fenntartó akkor mit csinál?
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
