Maruzsa Zoltán levélben írta le, mit kell tennie az iskoláknak és az óvodáknak az ételallergiás gyerekek megmentéséért

Mintegy 25 ezer gyerek lehet idehaza anafilaxiás, ez azzal jár, hogy a például dió- vagy mogyorófélék által okozott, allergia miatti túlérzékenységi reakció életveszélyes lehet.

  • Tarnay Kristóf

Az már július végén kiderült, hogy a kormány ezúttal meghallotta az érintettek hangját és átírják a köznevelési törvényt, hogy a cukorbetegekhez hasonló figyelmet kapjanak immáron az anafilaxiás rizikójú allergiások is az óvodákban és az iskolákban. Szerdán pedig a 24.hu arról is hírt adott az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület közlése alapján, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár (képünkön) levélben tájékoztatta az intézményeket, mit kell tenniük az anafilaxiás gyerekekért.

Mintegy 25 ezer gyerek lehet idehaza ebben érintett, ez azzal jár, hogy a például dió- vagy mogyorófélék által okozott, allergia miatti túlérzékenységi reakció életveszélyes lehet, perceken belül fulladáshoz, szívmegálláshoz vezethet. Ezt azonban vissza lehet fordítani egy Epipen elnevezésű, adrenalin hatóanyagú injekciós tollal, ami ezáltal életmentő lehet.

Maruzsa levele szerint az intézmények első teendője lesz felmérni, hogy jár-e az intézménybe anafilaxiás gyermek és ahol igen, ott kijelölni egy főt a támogatására. Az Oktatási Hivatal emellett oktatást is szervez a betegség kezeléséről, erre a Pedagógiai Oktatási Központokban lehet jelentkezni. Az említett injekciós tollból a diagnosztizált gyerekeknél mindig szokott lenni két darab, de a levél alapján meg fogják őket kérni, hogy egy harmadikat is írassanak fel maguknak, ezt pedig vigyék be az intézménybe extra biztonsági tartalékként. Továbbá előírás, hogy az iskolaorvos, a védőnő és a szülők bevonásával alakítsanak ki egy ellátási tervet a fent leírt életveszélyes reakciók kezeléséhez.

A lap hozzáteszi: az egyesület szerint ezek fontos lépések és végre tisztázva lett, hogy a szülőknek kell nyilatkozniuk, érintett-e a gyerekük, ez az információ innentől a tanulói jogviszony fennmaradása alatt elérhető lesz. Janklovics Natasa, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület szóvivője szerint jó lépés a támogató ember kijelölése, de minden, a gyerekekkel foglalkozó pedagógusnak és más szakembernek is képzettnek kell lennie, hiszen a bajban összesen 20 perc van segíteni.

A szervezet tovább tárgyal az Oktatás Hivatallal a központi oktatási programról, emellett a szakmai szervezetekkel és az Országos Mentőszolgálattal is. Egyébként egy online oktatóprogram már most is elérhető, vélhetően ezt fogják a központi programban is felhasználni. Ugyanakkor egyelőre az Epipen kötelező intézményi beszerzése nincs napirenden, így változó, hogy az iskola vagy óvoda vezetése, esetleg az önkormányzat beszerez-e ilyet vagy sem. Mindez főleg azért különösen fontos, mert a nem diagnosztizált gyerekek értelemszerűen nem hordanak maguknál ilyet.

(Kiemelt kép: HírTV, YouTube)

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.