Nyakunkon a tanévkezdés és vele együtt a diákigazolvány-igénylés is. Mutatjuk, melyek a legfontosabb teendők!
A diákigazolvány igénylésének folyamata szerencsére igen hasonló akár az általános iskoláról, akár az egyetemről van szó. A gólyáknak egy korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, mik a teendők az egyetemi diákigazolvány igénylésekor, ezért most kifejezetten a közoktatási igazolvány menetét mutatjuk be, hogy a szülők is kapjanak egy kis segítséget gyerekük iskolakezdéséhez. A folyamat mindig ugyanazzal kezdődik: a NEK-adatlappal.
1. lépés: NEK azonosító igénylés
Legyen szó általános vagy középiskolás diákigazolvány igénylésről, mindkét esetben először a NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) azonosítóra lesz szükség, amit az okmányirodából lehet kikérni. Ennek az intézése ingyenes, akkor is, ha csak azért kellene új igazolvány, mert az előzőt esetleg elhagyta a gazdája. Fontos tudni, hogy az azonosítóhoz szükség lesz a személyi igazolványra és lakcímkártyára is. Emellett ugyanekkor fogják elkészíteni az igazolványképet is, ezért érdemes felkészülten menni.
Amennyiben a diák még 14 év alatti, és nem rendelkezik személyazonosító okmánnyal vagy útlevéllel, ezesetben az igénylés előtt egy személyazonosításra alkalmas okmány kiállítása szükséges, amit a törvényes képviselők tudnak kezdeményezni. Ehhez mindkét fél jelenléte szükséges vagy a távollévő szülő hozzájáruló nyilatkozata. Ha ez már megvan, akkor a diákigazolvány esetében az ügyintézés alkalmával elég, ha csak az egyik szülő megy el a gyerekkel az okmányirodába.
2. lépés: Igénylés az iskolában
Ha megvan a NEK-adatlap, akkor a következő lépésben ezt át kell adni az iskolának, és jelezni az igazolvány igénylését. Ennek a leadásakor megint szükség lesz a lakcímkártyára, tehát azt ne felejtsétek otthon. Kiskorúak esetében a törvényes képviselőnek kell leadnia a diákigazolvány igénylését az iskolánál. Itt sem szükséges már mindkét szülő jelenléte.
3. lépés: A várakozás
Innentől kezdve már csak várni kell, hogy megérkezzen a kártya, ami csak akkor lesz érvényes, ha rákerül az éves matrica. Azok a diákok, akik betöltötték a 16. életévüket, tehát már nem tankötelesek, csak a matricával ellátott kártyával tudják igazolni, hogy diákok, és csak így élhetnek az ezzel járó kedvezményekkel.
Általában több hétbe is beletelik, mire a diákigazolvány elkészül, ezért érdemes már szeptember legelején elkezdeni a folyamatot. Ezt követően az iskolától lehet kérni egy 60 napig érvényes igazolást a jogosult számára, ami ideiglenes diákigazolványként funkcionál, és amivel már igénybe vehetőek a diákkedvezmények.
A tanulók diákigazolványa a tanulói jogviszony megszűnését követő október 31-ig lesz érvényes.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
