A Szegedi Törvényszékhez fordult az Ótemplomi Református Egyházközség, kérve a Szék utcai valamint a Petőfi utcai iskolaépületek tulajdonrendezését. A város csak a vagyonkezelési jogot adná át.
Mint arról korábban írtunk, tavaly decemberben a parlamenti többség elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely alapján az állam által „bevettként” elismert egyházak igényt jelenthetnek be állami vagy önkormányzati tulajdonú épületekre, ahol hitéleti-köznevelési feladatot látnak vagy látnának el. Ezeket pedig bármi fajta mérlegelési lehetőség nélkül ingyen át is kell adni a felekezeteknek.
A hódmezővásárhelyi református egyházközség két épületet vár, a domonkos nővérek egy iskolát és egy óvodát, a katolikus egyházmegye szintén. Mindhárom felekezettel tárgyalt a városvezetés, a katolikusok el is fogadták, hogy ingyenes átadás helyett vagy eladják vagy pedig vagyonkezelésbe adják a kért iskolát és óvodát. A másik kettővel viszont nem sikerült megállapodni, de nekik sem adnák át ingyen az épületeket, mert úgy látják, az az Alaptörvénnyel és az EU Alapjogi Chartájának elveivel is ütközik. Végül a közgyűlés azt szavazta meg, hogy sem ingyen, sem pénzért nem adják át a kért épületek tulajdonjogát, csak vagyonkezelésbe adják át azokat az egyházaknak.
Emiatt a Szegedi Törvényszékhez fordult az Ótemplomi Református Egyházközség
Bán Csaba lelkész a vasárnapi ótemplomi istentiszteleten jelentette be, hogy az ótemplomi presbitérium egyhangú döntése alapján augusztus 22-én keresetet nyújtottak be a Szegedi Törvényszékre a Petőfi utca 6. szám alatti ingatlan tulajdonrendezése miatt, majd szintén a presbitérium egyhangú döntése alapján másnap, azaz augusztus 23-án ismét keresetet nyújtottak be a Szék utca 3-5. szám alatti ingatlan tulajdonrendezése érdekében – írta meg a Hódpress.
A törvény szerint ha az egyház a kiszemelt ingatlanban hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot akar ellátni, kérvényezheti, hogy az állam írja rá az épületet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
