A társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslat szerint a kormány ingyenesen biztosítaná a "B" kategóriás jogosítvány megszerzését a középiskolásoknak és az állami szakképző intézmények tanulóinak.
“Az állam ingyenesen biztosítja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását” - szerepel abban a törvényjavaslatban, ami az "állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő törvénytervezet” címmel jelent meg a kormány oldalán, és ami az állami szakképző intézményekben tanulókra és a középiskolásokra is kiterjesztené a kormány szakképzési és a köznevelési törvényét.
A hvg.hu szerint az állami támogatás magába foglalná a "közlekedési alapismeretek”, vagyis KRESZ-vizsgához szükséges elméleti oktatás, és "a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek” megszerzését is, tehát vizsgához szükséges, a forgalomban eltöltött 29 gyakorlati óra árát is, amiknek a költsége alkalmanként legalább 5500-6000 forint.
Ez azt jelenti, hogy a diákok még akkor is körülbelül 300 ezer forinot spórolhatnak, ha a szükséges vizsgák költségeit továbbra is saját maguknak kell fizetni, de jóval alacsonyabb kiadásaik lesznek abban az esetben is, ha esetleg extra gyakorlati órákat kell venniük, mert elsőre megbuknak a vizsgán.
Az intézkedés összefügghet azzal, hogy az elmúlt évhez képest harmadával csökkent a jogosítványt szerzők száma annak magas költségei miatt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
