Bár januártól egyébként is érvénytelen lenne, egyelőre nem vonta vissza és nem is módosította a kormány azt a határozatot, ami szerint a nyugdíjas közalkalmazottak nem kaphatnak öregségi juttatást, ha visszahívják őket dolgozni az iskolákba vagy óvodákba.
Megfeledkezett a kormány a nyugdíjas közalkalmazottakról, augusztustól decemberig nem jár időskori juttatás a nyugdíj mellett is pedagógiai feladatokat ellátó közalkalmazottaknak - derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének közleményéből. A Kormányhatározat ugyanis kimondja, hogy 2023. augusztus 1-jétől a jogállásváltozásig, tehát 2023. december 31-éig nem lehet közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyt, kivéve, ha a kormány engedélyt ad a foglalkoztatásra, ez esetben viszont a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
Bár a PDSZ kérte a törvény módosítását, hiszen 2024. január 1-jétől az új jogállási törvény szerint egyébként sem kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását, a módosítás egyelőre nem történt meg.
„Az a probléma, hogy sokan – nem tudjuk pontosan hányan – nyugdíj mellett vannak foglalkoztatva, közalkalmazotti jogviszonyban. Miközben az ezt megengedő két rendelet augusztus 1-ével hatályon kívül került. Ez azt jelenti, hogy már harmadik napja nem jár a nyugdíj a közszolgálati munka mellett. Sőt, jogellenes maga a foglalkoztatás is, mert ismét érvényes az a kormányhatározat, amely nem teszi lehetővé, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltött pedagógusokat foglalkoztassák” - magyarázta Nagy Erzsébet az rtl.hu-nak.
A szakszervezet ügyvivője azt is hozzátette: nem értik, miért nem kerül sor a törvénymódosításra, amikor az nagyon egyszerű lenne.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
