Az iskolában nem csak fotózni tilos, de a diákok a telefonjukat még a szünetben is csak külön tanári engedéllyel használhatják.
Pártfogói felügyelet alá helyeztek egy 15 éves általános iskolás diákot, aki ellen korábban közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt emeltek vádat, mert dulakodott egy tanárával a Zala Vármegyei Főügyészség szóvivőjének közlése szerint. A meg nem nevezett nagykanizsai általános iskola diákjától ugyanis még márciusban egy tanárnő el akarta venni mobilját, mert azt feltételezte, hogy engedély nélkül lefotózott a mosdóban egy fogat mosó alsós gyereket.
Bár itt felmerül az illető személyiségi jogainak védelme, az iskolában ennyi sem kellett, ugyanis ott a házirend szerint nem csak fényképet, hang- vagy videofelvételt tilos készíteni igazgatói engedély nélkül, de a diákok a saját mobiltelefonjukat még a szünetben is csak tanári vagy intézményvezetői engedéllyel használhatják. Az érintett diák oda is adta a telefonját, aki leküldte az igazgatóiba, erre a diák megkérte, hogy kapcsolja ki a telefont, mert félt, hogy megnézi a képeit. A közlemény szerint ezért vissza akarta venni azt, megragadva a tanárnő kezét. Ő viszont nem engedte el a készüléket, dulakodni kezdtek.
A közlemény úgy fogalmaz, ezt „a tanuló csak többszöri felszólításra volt hajlandó abbahagyni”, és a járási ügyészség fiatalkorúak ügyésze közfeladatot ellátó személy – a pedagógusok ugyanis annak számítanak – elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat a fiatalkorú ellen. Aki beismerte a bűnösségét és azt mondta, megbánta a történteket, ezért a vele szembeni eljárást az ügyészség másfél évre feltételesen felfüggesztette, továbbá erre az időszakra pártfogó felügyeletét rendelte el. Hogy a lefotózott alsósról készült képekkel mi lett, és a diák más fotóiba is belenézett-e az intézményvezető, illetve a képek elkészülte és az engedély nélküli telefonozás miatt szankcionálta-e az iskola a diákot, arról az MTI-n idézett közlemény nem szól.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: AFP / FRÉDÉRIC CIROU)
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
