Van, ahol kétkezi segítséget, máshol eszközöket kérnek az iskolák, de olyan intézmények is vannak, amik alapítványokat hoztak létre, mert a tankerületnek nem forrja a szükséges felújításokra és eszközök beszerzésére.
Hiába a fenntartók feladata, számos intézményben a szülők végzik az iskolák nyári festését és karbantartását - derül ki a Népszava cikkéből.
A lap szerint a dorogi Eötvös József Általános Iskola igazgatója már a tanévzáró előtt értesítette a diákok szüleit, hogy szükség lenne a segítségükre az intézmény rozsdás kerítésének a felújításához, amihez munkaeszközöket, flexet, csiszolót és festéket is kért, amit végül ingyen kaptak egy esztergomi cégtől. De „Közösségi kivitelezéssel”, szülők, diákok és tanárok segítségével készülnek a martonvásári Beethoven Általános Iskola belső falfestésére is, amihez az egyik nagyobb áruházlánc közösségi programjához nyújtottak be támogatási kérelmet a Dunaújvárosi Tankerületi Központ helyett. A pályázat végül pozitív elbírálást kapott, a munkálatok megkezdése előtt viszont szavazatgyűjtés lesz. Ebben az időszakban az áruházban vásárlók a vásárlásaik után 1 zsetont kapnak, amit a kihelyezett zsetongyűjtő pontokon dobhatnak be az intézményt támogató pályázati programhoz.
Nem egyedi eset az sem, hogy az anyagköltségeket a tankerület fizeti, a felújítást azonban a szülők végzik, de olyan iskola is van, ahol a karbantartó fest a szülők pénzéből megvásárolt anyagokkal, míg egy Hajdú-Bihar megyei középiskolában egy festőként dolgozó apa intézi a festést olyan festékkel, amit egy másik, építési vállalkozóként dolgozó édesapa szerzett be.
Miklós György, a Szülői Hang Közösség egyik képviselője szerint sok olyan iskola is van, ami alapítványt hoz létre, amin keresztül szülői hozzájárulást kérnek.
"Bár az anyagi és fizikai segítségnyújtás is önkéntes, a szülők – gyermekik érdekében – sokszor mégis rá vannak kényszerülve, a fenntartók pedig ki is használják ezt" - mondta.
A közösség képviselője ugyanakkor azt is hozzátette, ezek gyakran „megszorítási központokként” működnek és nagyon alacsony keretből gazdálkodnak, ezért spórolniuk kell, ami viszont már az állam felelőssége.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
