A köznevelésért felelős államtitkár egy interjúban ismertette a következő hónapok "menetrendjét."
Szeptember 15-ig értesítik a pedagógusokat arról, milyen lesz 2024. január 1-jtől az új szerződésük, akik aztán a hónap végéig dönthetnek arról, elfogadják-e, vagy nem - írta meg az aHang Maruzsa Zoltán Origónak adott interjúja alapján, melyben a köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy nem számít tömeges felmondásra, akik viszont nem írják alá az új szerződést, azoknak csak október végéig kell dolgoznia.
A parlament július 4-én, kedd délelőtt 136 igen, 58 nem és 0 tartózkodás mellett rendkívüli ülésen fogadta el a "bosszútörvénynek" is nevezett státusztörvényt, amit az államtitkár szerint "nagyon hosszú egyeztetési folyamat" előzött meg. Összesen húsz alkalommal egyeztettek a Nemzeti Pedagógus Karral és a szakszervezetekkel, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal és az Országos Köznevelési Tanács pedig kétszer tárgyalta a javaslatot.
Bár a köznevelésért felelős államtitkár nem számít tömeges felmondásokra, a tanév vége óta több olyan iskoláról is érkezett hír, ahonnan egyszerre több pedagógus, akár a tantestület fele is távozik. A budapesti Kölcsey gimnáziumban például tizenegy pedagógus mondott fel a napokban, de vidéki iskolákban is sorra mondanak fel a pedagógusok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
