A honvédelmi tárca ad szakembereket hozzá, akiknek először szakmai, pedagógiai, tanügyigazgatási és módszertani felkészítésen kell részt venniük.
Országosan 120 iskolában indulhat el a honvédelem tantárgy oktatása a következő tanévtől. Eddig 37 köznevelési és 83 szakképzési intézmény jelezte a részvételi szándékát a tantárgy bevezetésére vonatkozóan,
idézi Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszát az LMP-s Ungár Péter írásbeli kérdésére a Telex. Rétvári hozzátette, hogy az intézmények pontos számát csak a tanévkezdés után lehet majd megmondani, az oktatáshoz a szakembereket pedig a Honvédelmi Minisztérium fogja biztosítani. Nekik a próbaoktatás megkezdése előtt szakmai, pedagógiai, tanügyigazgatási és módszertani felkészítésen kell részt venniük.
Az államtitkár közlése alapján a próbaév elé néző tárgy célja „a honvédelmi nevelési feladatok megvalósításának hatékonyabbá tétele, a haza védelme iránt elkötelezett, gyakorlati honvédelmi ismeretekkel és készségekkel is rendelkező fiatalok célirányos nevelése”. Ez volt egyébként az a kérdés, amelyet, amikor a Telex tett fel az illetékeseknek, akkor véletlenül elküldték nekik a hozzá kapcsolódó belső levelezést is arról, hogy hogyan csűrjék-csavarják úgy a válaszban leírt féligazságokat, nehogy később „rájuk ragadjon a hazugság”.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Reviczky Zsolt)
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
