Mutatjuk milyen eredményeket értek el a diákok az első természettudományos kompetenciamérésen

Közzétette a 2022-es kompetenciamérés eredményeit az Oktatási Hivatal. Ez volt az első olyan mérés, amelyet digitálisan bonyolítottak le az iskolák. Az értékelő szerint vegyes eredmények születtek: javulás és romlás is egyaránt megfigyelhető, feltételezhetően az átállás és az online oktatás miatt. Most a természettudományi eredményeket mutatjuk meg.

  • Eduline

Az országos kompetenciamérés minden évben három teljes évfolyam (6., 8., 10.) tanulóinak szövegértési és matematikai kompetenciáit vizsgálja, de a 2021/2022-es tanévben lényegesen változtatásokat hajtottak végre: egyrészt az országos méréseket a tanulóknak a TehetségKapu online felületen kell teljesíteniük. Másrészt újabb műveltségterületekkel bővült a mérés: a rendszer kiegészült a természettudomány kompetenciaterülettel, a nyelvi mérések értékelése pedig a továbbiakban központilag történik és a tanulói eredményeket a többi területhez hasonlóan képességskálán mutatják be.

 

A természettudomány eredményei

 

A 6. és 8. évfolyamos tanulók eredményei: az első országos természettudomány mérés idén történt, ezért idén került kialakításra a képességskála úgy, hogy a mérés 6. évfolyamos tanulóinak országos átlageredményét 1500 pontban, szórását 200 pontban határoztuk meg – olvasható a jelentésből. A 8. évfolyamon tanulók országos átlageredménye 1587 pont lett. A többi tantárgyhoz hasonlóan 8. évfolyamos tanulóknak jelentősen, 87 ponttal magasabb átlageredményt érek el a 6. évfolyamosokénál.

 

A 10. évfolyamos tanulók átlageredménye 1767 képességpont lett. A 8. és a 10. évfolyam átlageredménye közötti különbségben szerepet játszhat a szakképzésben tanulók mérésben való hiánya, ezért a valós teljesítménynövekedést 10. évfolyamon nem lehet becsülni.

A természettudomány mérés a 6. és 8. évfolyamon teljeskörű volt, 10. évfolyamon viszont csak a köznevelésben tanuló diákok vettek részt a mérésben. Közülük összesen 2295 olyan technikumban vagy szakgimnáziumban tanuló diák, illetve 81 szakképzésben tanuló diák vett részt a mérésben, akik köznevelési törvény hatálya alá tartozó képzésben (például művészeti, pedagógiai vagy közművelődési képzésben) vesznek részt. A mérésben részt vevők körének eltérései miatt a 10. évfolyamos mérés átlageredményeit nem lehet összehasonlítani a 6. és 8. évfolyam átlageredményeivel.

2022-ben először írták meg a tanulók az országos kompetenciamérésben a természettudományi feladatsort, ezt 2633 intézmény 3486 feladatellátási helyén 6., 8. és a 10. évfolyamon összesen 214 524 tanuló töltötte ki.

 

Az országos jelentés itt, az intézményi és az egyéni eredmények pedig itt érhetők el.

 

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.